Az intézkedés csomaggal 1-1,5 százalékos többletnövekedést érhet el a kabinet 2018-ig, e nélkül 2016-ban is legföljebb 1,3 százalékos lenne a GDP növekedés - jelentette ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője, Romhányi Balázs. A növekedést serkenti a kormányzati kiadások elképesztő emelése, hiszen 600 milliárd forinttal költ idén többet magára az állam, mint amennyi a konvergencia programban szerepelt.
A kormány jövőre 0,9 százalékos inflációval számol a 2017-es költségvetésben és így az infláció követő nyugdíjemelést is ehhez szabta. Ez azért is furcsa, mert nemcsak az intézet elemzése vár az idei 0,3 százalékosra becsült infláció után jövőre 2,4 százalékos pénzromlást, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Ez azt jelenti, hogy már eleve bekódoltak egy jelentős módosítást és persze többletkiadást a jövő évi büdzsébe.
Az inflációt azonban nemcsak a nyugdíjindexálás gerjesztheti, hanem a versenyszférában a megfelelő szakemberek egyre súlyosabb hiánya miatti 4-5 százalékos reálbér emelés is. A kormányzati lépések miatt pedig évekre beragadhat az államadósság a 73-74 százalékos szint környékén.
Idén a költségvetési hiány 2,8-2,9 százalék körül alakul, de a kormányzat növekedést serkentő lépései miatt jövőre már elérheti a 3,7 százalékot és 2020-ig nem is nagyon esik 3 százalék alá. Az Orbán kormány azonban bízhat az uniós bürokrácia körülményességében és mire az adófizetők számára fájdalmas megszorítások elkerülhetetlenné válnak, már túl lesz az ország a 2018-as parlamenti választásokon.
Az esetleges brit kilépésnek az unióból rövid távon ugyan közvetlen hatása nem lesz Magyarországra, de közvetve számos és egyenként is súlyos hatással lehet számolni - válaszolta a Népszava kérdésére Romhányi Balázs. A helyzetet bonyolíthatja, hogy David Cameron a kilépés "győzelme" esetére a lemondását ígérte, vagyis hónapokig elhúzódó kormányválság is következhet. Ez felgyorsíthatja a mára nettó befizetővé vált magországok integrációját és a kétsebességes Európa perifériájára szoruló Magyarország 2020-tól egy a mainál jóval kisebb uniós forrásra számíthat, s emiatt leszakadó pályára kerülhet. Nem lesz fojtatható a minél több pénzt, de minél kevesebb együttműködés politikája, az akkori kormány jelentős megszorításokra kényszerülhet - hangsúlyozta Romhányi Balázs.
