Emmi;tüntetés;szülők;különleges bánásmódot igénylő gyerekek;

Civilek demonstráltak a szaktárca előtt a különleges bánásmódot igénylő gyerekekért FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- ,,Elvesztem, fel kell hívni anyukámat”

A kormány inkább homokba dugja a fejét akkor, amikor a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásáról, fejlesztéséről van szó. Miközben úgy tesz, mintha ezek a gyerekek nem is léteznének, szülők és gyermekek tízezrei kerülnek szorult helyzetbe. A szülők egy csoportja ébresztő demonstrációval hívta fel a figyelmet: nem zárhatják őket a négy fal közé.

Korán csörrent meg a vekker csütörtök reggel Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) komor épülete előtt. Nem is egy vekker, hanem egyszerre három-négy is. A minisztériumi dolgozók lassan eszméltek (a nagy csöngésre résnyire kinyílt egy-két ablak), az Emmi nagykutyái viszont nem mutatkoztak. Ha egyáltalán a munkahelyükön tartózkodtak abban a korai órában. A Csak Együtt Van Esély (Cseve) Csoport szervezett demonstrációt az Emmi elé reggel hét órától tizenegyig, felhívva a figyelmet a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek tragikus helyzetére.

- Ébresztő! Ébresztő! Ébresztő! - noszogatta jó hangosan mintegy kéttucatnyi szülő és néhány gyermek a minisztérium álmos dolgozóit. Részleges siker: az ablakokból már többen kikukkantottak, a főbejárat üvegajtói mögül ketten is előléptek: a portás és a biztonsági őr. Nem kifejezetten rájuk számítottak a megjelentek, de fiatal még a reggel. A demonstrálók soraiban a Cseve Csoport mellett képviseltette magát a Szülői Jogi Fórum, a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért csoport, a Diákszolidaritás Akció, valamint a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság (Sándor Mária és Társai) is.

- Balog miniszter úr! Palkovics államtitkár úr! Itt vagyunk, le lehet jönni velünk beszélgetni! Vagy csak a tévében nagy a szájuk? - kiáltotta az egyik nyitott ablak felé egy apuka.

A Cseve Csoportot főleg olyan szülőkből áll, akik maguk is különleges bánásmódot igénylő gyermeket nevelnek. A csoportot azért hozták létre, mert egyedül csak falakba ütköznek akkor, amikor valamit tenni szeretnének azért, hogy gyermekük megfelelő oktatást, fejlesztéseket kapjon, betegségének megfelelő bánásmódban részesüljön. Összefogva, együtt azonban nagyobb az esély.

Az ország négyezer közoktatási intézményben jelenleg több mint 83 ezer ilyen diák tanul, de sokukat nem a betegségüknek megfelelően oktatják, hanem ugyanúgy, mint a többi gyereket (ami körülbelül olyan, mintha egy súlyosan gyengénlátó gyereket úgy ültetnének be jól látó társaival együtt egy osztályba, hogy nem adnak rá szemüveget). Ennek hátterében az áll, hogy a közoktatásban nagyon kevés az ilyen gyerekek oktatására, fejlesztésére valóban alkalmas intézmény, az iskolákban súlyos hiány van gyógypedagógusokból, az egészségügyben szakorvosokból, pszichiáterekből - épp ezért már a diagnózis felállítása is hihetetlenül lassú.

Mindezért a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket nevelő szülők gyakran elutasításba ütköznek, de ha "szerencséjük" van, lakóhelyüktől távol találhatnak megfelelő szolgáltatást - előfordul, hogy ehhez a gyereknek és valamelyik szülőjének heti kétszer-háromszor több száz kilométert is utaznia kell. Vagy lehet a gyerek magántanuló is, ám mivel az iskola nem köteles a nehezen szállítható gyerekhez gyógypedagógust küldeni, akár hetek is eltelhetnek úgy, hogy a gyerek semmilyen fejlesztést nem kap.

Az Orbán-kormány 2010 után a gyerekek után járó állami normatívát (a "fejkvótát") is megszüntette, emiatt az intézmények kevésbé érdekeltek abban, hogy ilyen diákokat fogadjanak, így egyre többen kerülnek ki a rendszerből. A Cseve Csoport mindezzel kapcsolatban még májusban nyílt levelet intézett az Emmi-hez, amit azóta újból elküldtek, választ egyik alkalommal sem kaptak.

- Hogyan lehetnének ezek a gyerekek majd hasznos tagjai a társadalomnak, ha nem kapják meg a megfelelő oktatást? Megrekednek egy szinten, a családok a gyerekkel együtt a négy fal közé szorulnak - mondta Babits Péter, a Cseve Csoport egyik alapítója. Krasznai Gábor a Szülői Összefogás képviseletében Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez intézte szavait: szerinte érthetetlen, hogy Balog, aki egyébként református lelkész is, hogyan tűrheti el azt, hogy kisgyerekek sokszor embertelen körülmények között kénytelenek küzdeni saját elfogadtatásukért. - És mit tanítunk a többi gyereknek? Hogy ők is nézzenek át társaikon? - kérdezte.

Egy anyuka pedig arról beszélt: ő nemcsak a saját gyermekéért állt ki az Emmi elé, hanem az összesért. - A pszichiáter azt mondta nekem pár nappal ezelőtt, minek jövök, amúgy is tele a folyosó gyerekekkel. Menjek az Emmibe, ott panaszkodjak, mert ő nem tud ellátást biztosítani. Üzenem: nincs ellátásunk! A gyerekem évek óta nem teszi be a lábát iskolába, fű alatt járunk órákra. Nem tudják ellátni, azt mondták, kell mellé egy segítő, de nincs. Viszont megtanult egyedül busszal közlekedni. Igaz, kétszer elveszett, de bement az első boltba és azt mondta: az anyukámat fel kell hívni, mert elvesztem. Megtanulta a telefonszámomat! Képes a gyerek tanulni. Minden gyerek képes tanulni - mondta.

A demonstráción felszólalt Sándor Mária is, s figyelmeztette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy munkájuk során épp a lényeget nem veszik figyelembe: az embert. Tizenegy óra körül megjelent a minisztérium egy képviselője, és átvette a tüntetők petícióját, amelyhez mellékelték a Balog miniszternek címzett nyílt levelet is; hátha most elolvassa. De ha véletlenül elveszti, bármikor felhívhatja a Cseve Csoportot és segítőiket, talán egy telefonszámot neki is sikerül majd megtanulnia.

Figyelembe se veszik
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért követelt azonnali intézkedéseket 12 pontjában a Civil Közoktatási Platform is. A kormány azonban nem volt hajlandó szóba állni velük, követeléseiket figyelembe se vették. A platform egyebek mellett azt szeretné elérni:
- azonnal kezdődjön meg a különleges bánásmódot igénylő gyerekek integrált oktatásának átfogó, az akadályokra, nehézségekre koncentráló felmérése
- a szakemberhiányt, státushiányt, dologi eszközhiányt, a jogszabályi minimumfeltételek folyamatos megsértését az elmaradt finanszírozás azonnali biztosításával csökkentse a kormány
- a szülők kiszolgáltatottságának felszámolása érdekében módosítsák a vizsgálati protokollok szabályozását, megerősítve a kliensközpontú kommunikációt, munkafolyamatokat
- a Pedagógiai Szakszolgálatok előkészítetlen központosításával bekövetkezett érdeksérelem és ellátási hiány csökkentése érdekében megyei szintről járási szintre kerüljön vissza az intézményfenntartás, tanügyigazgatás

Nekünk a közös Európa az élet. Ha Magyarország kikerül belőle, vagy akár csak a szélére sodródik, akkor gazdasági és politikai értelemben is vége van - állítja Niedermüller Péter. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti (EP-) képviselője szerint az unió veszi az üzenetet, sőt, Brüsszel lassan joggal "üzenheti vissza", hogy akkor magatokra vessetek. Az utóbbi hetekben görögországi menekülttáborokban járt kulturális antropológus úgy látja, az EU igenis hatékony a menekültkrízist oldó lépésekben, a célok helyesek, a kormány hazudik bevándorlásügyben, a válságkezelést pedig szét kell teríteni Európában.