Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) hat szervezetet olvaszt magába és ötezer fős mamutintézménnyé bővül az átalakítás után, de működése egyelőre épp olyan áttekinthetetlen, mint azoké a hivataloké, amelyek minisztériumi osztállyá vagy főosztállyá nyomorítva, 20 százalékkal kisebb létszámmal dolgoznak tovább. A Mentőszolgálat (OMSZ) önállósága ugyan megmaradt, de munkatársai egyelőre csak - lapunknak is megerősített - minisztériumi ígéretet kaptak egy önálló életpálya kidolgozására és az ehhez kapcsolódó béremelésekre. A Népszava érdeklődésére, hogy miként fogadták az egészségügy többi szakdolgozójának és szakorvosának béremelését, az OMSZ szóvivőjétől több napja nem kapunk választ.
A háttérintézményeket megszüntető kormányhatározat ellen korábban szakmai és érdekvédelmi szervezetek sora tiltakozott, a végleges lista megszületésekor pedig az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés adott ki felháborodott hangú nyilatkozatot. Náluk az verte ki a biztosítékot, hogy az egykori római birodalom világörökségi címre pályázó dunai határa, a limes miniszteri biztost kapott, miközben "a közszolgálatban dolgozók, kutatók százai nem tudják, mit hoz a jövő hónap a számukra, mert álságos indokok miatt megszüntetik, átszervezik vagy összevonják munkahelyüket".
Emberjogi szervezetek szerint ráadásul minden nemzetközi tendenciával szembemegy a betegjogi hivatal beolvasztása is a minisztériumba, de szakértők még ennél is nagyobb hibának tartják a tisztiorvosi hivatal hatósági jogosítványainak felszámolását. A lépések gyakorlati következményeivel senki nem számolt, politikai döntés született - állítják forrásaink, hozzátéve, ha semmit nem erőltetett volna Lázár János a bürokráciacsökkentés megfoghatatlan jelszavára hivatkozva, csak a társadalombiztosítás csúcsszerveit szüntette volna meg, "már ezzel is történelmi bűnt követett volna el".
