Hivatalosan a július 25-28-i demokrata elnökjelölő konvención jelölik Clintont. Ő az első nő, aki az egyik nagy párt elnökjelöltjeként indulhat harcba november 8-án a Fehér Házért. Clinton a fővárosi demokraták körében a voksok 79 százalékát szerezte meg.
Clinton vetélytársa, Bernie Sanders szenátor ragaszkodott hozzá, hogy az utolsó küldöttért is megküzdjön, nem volt hajlandó Washington előtt feladni a versenyt. Clinton és Sanders kedden a Washington Hilton szállodában találkozott, megbeszélésüket a volt külügyminiszter utóbb „pozitív hangvételűnek” minősítette. Mindketten hangsúlyozták, mindent megtesznek, hogy megerősítsék a pártegységet, s megállítsák Donald Trumpot novemberben. Clinton gratulált Sandersnek sikeres kampányáért.
A vermonti szenátor a találkozó előtt visszalépése feltételéül szabta, hogy változtassák meg a demokrata elnökjelölés menetét, hogy nagyobb esélyt adjanak „kívülálló” jelölteknek, menesszék a Demokrata Nemzeti Bizottság vezetését. Sanders szerint alapvető változásokra van szükség a Demokrata Pártban, nyitniuk kell a független választók felé. Ő maga függetlenként ült a szenátusban, de többnyire együtt szavazott a demokratákkal. Sanders csütörtökön videóüzenetben fordul híveihez, de nem tudni, felszólítja-e őket Clinton támogatására. Barack Obama amerikai elnök már múlt héten kinyilvánította, hogy Clinton mellett áll.
A Bloomberg friss felmérése szerint az országos versenyben a volt külügyminiszter biztosan vezet, Clintonra a választók 49 százaléka szavazna, Trump 37 százalékot kapna, a Libertariánus Párt jelöltként induló Gary Johnson 9 százalékot érne el. A megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem szavazna a milliárdosra. A FoxNews pár nappal korábbi közvélemény-kutatásában szorosabb volt az állás, Clinton náluk 39, Trump 36, Johnson 12 százalékon állt. A Real Clear Politics átlagolt adatai alapján a volt First Lady 5,5 százalékkal előzi meg a milliárdost, de hárompárti versenyben is 4,5 ponttal vezet.
