nukleáris technológia;atomhatalmak;

- Óriási összegeket költenek nukleáris fegyverekre

Szó sincs nukleáris leszerelésről, az atomhatalmak éppen arzenáljuk fejlesztését tűzték ki célként függetlenül attól, hogy a nukleáris fegyverek száma csökkent. Ez derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb jelentéséből. 

A kilenc atomhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea a tanulmány szerint összesen 15 395 nukleáris robbanófejjel rendelkeznek 2016. januári állás szerint. Ez mindössze 450-nel kevesebb, mint az előző esztendőben. Ezen atomfegyverekből 4120 akár azonnal is bevethető. A dokumentum megállapítja, hogy az atomhatalmak közül egyik ország sem kívánja feladni arzenálját.

Az, hogy csökkenés volt megfigyelhető a téren, csak az Egyesült Államoknak és Oroszországnak volt köszönhető. E két ország rendelkezik az összes nukleáris fegyver 93 százalékával. 2011-ben lépett életbe a New Startnak, azaz Új Kezdetnek nevezett megállapodás Washington és Moszkva között. Ennek egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy országonként 1550 robbanófejben, és 800 hordozóeszközben maximálták az orosz és amerikai arzenált. (Addig az Egyesült Államok 1950, míg Oroszország 2540 robbanófejet tartott hadrendben). A Start III elfogadása Barack Obama legfontosabb kampányígéretei közé tartozott.

A megállapodás ellenére azóta sem csökkentették jelentős mértékben atomarzenáljukat. Csak az Egyesült Államok 2024-ig mintegy 350 milliárd értékben fejleszti nukleáris készletét, s egy sor új fegyver kifejlesztésén dolgozik, egyebek mellett olyan bombázókat kíván gyártani, amelyek az eddigieknél is precízebben juttatják célba a nukleáris töltetet.

A SIPRI szerint ez a fejlesztés teljes ellentmondásban van Barack Obama elnök azon ígéretével, amely szerint csökkentik a nukleáris fegyverek számát, s kisebb szerepet szánnak ezeknek az Egyesült Államok nemzetbiztonsági politikájában – írta a tanulmány társszerzője, Hans Kristiansen a SIPRI évkönyvében. Obama elnök májusban ellátogatott Hirosimába, amely városra az amerikaiak 1945 augusztusában atombombát dobtak le. Bár nem kért bocsánatot, síkra szállt az atomfegyvermentes világért. Mindenesetre mindmáig az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan országa, amely bevetett atomfegyvert. (Szintén augusztusban Nagaszakira is bombát dobtak le.)

Egyelőre azonban esély sincs arra, hogy egy nukleáris fegyverek nélküli világ jöjjön létre – derül ki az elemzésből. A hét atomnagyhatalom ugyanis éppen nukleáris fegyvereik további fejlesztésén ügyködik. Újfajta fegyvereket fejlesztenek ki. India és Pakisztán egyetlen év alatt építették ki arzenáljukat. Kína jelenleg körülbelül 260 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, s további jelentős fejlesztéseket tervez. Egyebek mellett atomtengeralattjáróit is új atomrakétákkal kívánja ellátni. Május végén olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek arról szóltak: Peking azt tervezi, hogy az ázsiai szigetviták miatt atomtengeralattjárókat küld a Dél-kínai térségbe.

Ami Észak-Korea nukleáris fegyverállományát illeti, e tekintetben vannak legmegbízhatatlanabb adatok. A sztálinista állam a SIPRI becslései szerint nagyjából tíz nukleáris robbanófejet fejleszthetett ki. Ezt annak alapján tették közzé, mennyi fegyverhez szükséges plutóniumot állíthattak elő a jongbjoni nukleáris központban. Arról sincs megbízható értesülés, hogy Észak-Korea rendelkezik-e bevethető atomfegyverrel. Januárban az ország azt közölte, hidrogénbombát robbantott, amely robbanásakor a hagyományosnál jóval nagyobb energia szabadul fel, szakértők azonban kételkedtek az állításban.

Tovább csökkent ma az olaj világpiaci ára. Egy hordónyi nyersanyag 49,96 dollárba került, ami 58 centtel kevesebb, mint amennyi pénteken volt.

Magányos elkövető lehetett a merénylő, aki 50 embert megölt, legalább 53-at megsebesített vasárnapra virradóra a floridai Orlandóban, egy melegbárban. Barack Obama amerikai elnököt megrázta az újabb szörnyű mészárlás, a legvéresebb ámokfutó lövöldözés az Egyesült Államok történetében, a legsúlyosabb terrortámadás a 2001. szeptember 11-i al-Kaida-csapás óta. A lövöldöző felhívta a rendőrség segélyvonalát és az Iszlám Állam terrorszervezetnek ajánlotta a vérengzést. Az FBI belföldi terrorcselekményként vizsgálja az esetet.