Hivatali idejének nyolcadik évében Barack Obama újabb döbbenetes terrortámadás után volt kénytelen kamerák elé állni, korábban többször is bevallotta, egyik legnehezebb feladata, hogy ámokfutó gyilkosságok után kondoleáljon az áldozatok hozzátartozóinak, s igyekezzen megnyugtatni a felzaklatott közvéleményt. A 44. elnök legalább 15 alkalommal tett eleget e szomorú kötelezettségének. Az orlandói mészárlás „egyszerre volt terrorcselekmény és gyűlöletbűntény” – fejtette ki Obama a Fehér Ház sajtószobájában, ahol közleményét felolvasta. Obama intézkedett arról is, hogy az amerikai elnöki rezidencián, és minden szövetségi intézményen eresszék félárbócra az amerikai zászlót.
A rendőrség azonosította az elkövetőt, a 29 éves Omar Mateen New Yorkban született, a floridai Port St. Lucie-ben élt. A férfi a G4S biztonsági cégnél dolgozott már kilenc éve, a cég jelentős kormánymegbízásokat kapott, Mateen szövetségi épületek védelmében vehetett részt.
A lövöldöző motivációit, a mészárlás hátterét vizsgálják, óráról-órára több információ kerül nyilvánosságra a merénylőről, a drámai cselekmények lezajlásáról. A lövöldözés éjjel 2 körül történt, a Pulse melegklub bejáratánál, a merénylő behatolt a klubba, túszokat ejtett, három órás alkudozás után, hajnali ötkor a rendőrök behatoltak, s tűzharcban a merénylő életét veszítette. Tizenegy rendőr vett részt a rohamban, amelynek során mintegy 30 embert sikerült kiszabadítani. A lövöldözőnél egy AR-15-ös automatafegyver, egy puska, s valamiféle robbanószerkezet is volt. Mateen, mint biztonsági őr, rendelkezett fegyverviselési engedéllyel, a fegyvereket legálisan vásárolta az elmúlt napokban.
Az FBI egy illetékese, Ronald Hopper különleges ügynök közölte, hogy a férfi a támadás közben felhívta a rendőrség 911-es segélyvonalát, s hitet tett az Iszlám Állam mellett. A férfit az FBI két alkalommal, 2013-ban és 2014-ben is vizsgálta, állítólagos terrorista kapcsolatok miatt, de egyik alkalommal sem találtak elég bizonyítékot, amelynek alapján vádat emelhettek volna ellene. Noha vizsgálták a kapcsolatait, nem szerepelt a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján, a fegyvervásárlást ez nem akadályozta. David Gergen, több amerikai elnök tanácsadója a CNN-en feltette a kérdést, vajon a különféle adatbázisok miért nem „beszélgetnek egymással”, miért nincsenek összekapcsolva, s ilyen esetben miért nem gyullad ki piros lámpa.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium, a különféle ügynökségek a CNN információi szerint mintegy ezer aktív nyomozást folytatnak dzsihadista szimpatizáns amerikai személyek ellen, ezek 80 százaléka az Iszlám Állam támogatója. 2014 óta 87 szimpatizánst vettek őrizetbe, 25 tervezett terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk. Az IS a Ramadán kezdetén terrortámadások elkövetésére szólította fel szimpatizánsait.
Bár az ámokfutó az interneten az IS-ről sok propagandaanyagot megnézett, az eddig feltárt információk szerint nem bizonyítható, hogy kapcsolatban állt volna az Irakban és Szíriában iszlamista kalifátus kiépítéséért harcoló terrorszervezettel. Mateen apja mindenesetre kételkedett benne, hogy a támadásnak vallási motivációi lettek volna, de megerősítette, hogy a férfi előítélettel viseltetett a másság iránt. A merénylő apja, az afganisztáni születésű Seddique Mateen ugyanakkor egy amerikai székhellyel Afganisztánba sugárzó tévécsatornán Pakisztán-ellenes politikai kommentárokkal szerepel rendszeresen, s Asraf Gáni afgán elnököt is gyakorta bírálja. A férfi elmondta, nem tudták, fiuk mire készül, a családot sokkolták a történtek. A mecsetben, ahová járt, békés, mosolygós embernek ismerték, időnként öt éves fiát is magával vitte az imákra.
A merénylő elvált felesége ugyanakkor elmondta, házasságuk néhány hónapja után megtapasztalta, hogy férje labilis, könnyen feldühödő személyiség, gyakran megverte őt, nem engedte, hogy a családját látogatta. „Próbáltam a jót meglátni benne, de nem sikerült” – nyilatkozta az asszony.
A rendőrség először legfeljebb 20 áldozatról tett jelentést, órákkal később tették közzé, hogy 50 holttestet találtak a Pulse éjszakai szórakozóhelyen. A tetemek még vasárnap este is odabenn voltak. Az azonosítás nagyon lassan haladt, a családok, hozzátartozók, ismerősök kétségbeesetten várták, hogy közzétegyék a névlistákat a halottakról, a kórházban kezelt sérültekről. A környékbeliek segítettek sok sérült kórházba szállításában. A hatóságok szerint voltak súlyos sérültek, az áldozatok száma még emelkedhet. Orlando sok lakosa sorban állt az egészségügyi központnál, hogy vért adjanak a sérülteknek.
Áder János részvéttáviratot küldött az amerikai elnöknek az Orlandóban történt lövöldözés miatt. „Mindent meg kell tennünk, hogy a békés emberek életét sehol se fenyegethessék az erőszak, a pusztítás, a terror megszállottjai.
Magyarország kész kivenni részét azokból a közös erőfeszítésekből, melyek révén tovább erősíthetjük országaink és állampolgáraink biztonságát” – hangsúlyozta a többi között a magyar köztársasági elnök. A washingtoni magyar nagykövetség információi szerint a mészárlásnak nem volt magyar áldozata.
Az Egyesült Államok nyugati partján, Los Angelesben őrizetbe vettek egy illetőt, akinél nagy mennyiségű robbanóanyagot, támadófegyvereket, pisztolyokat, töltényeket találtak. A férfi azt állította, hogy a vasárnapi Los Angeles-i melegfelvonulásra akart rátámadni. A rendőrség egyelőre nem tudja, hogy lehetett-e bármiféle összeesküvés a floridai lövöldözés és a kaliforniai őrizetbevétel között. A Santa Monica-i rendőrség szóvivője szerint hatalmas pusztítást tudott volna véghezvinni. A melegfelvonulás elején megemlékeztek a floridai mészárlás áldozatairól. A Los Angeles-i rendőrség megerősített készültséggel védte a rendezvényt, a felvonulást a fenyegetés ellenére megtartották. A meleg közösségek világszerte szolidaritásukat fejezték ki, virrasztásokat tartottak az orlandói áldozatok emlékére. New Yorkban az Empire State Buildinget elsötétítették, a World Trade Center One antennáját az LGBT-közösség szivárvány színeivel világították ki.
Az Obama-kormányzatot nehéz helyzetbe hozta az újabb ámokfutó mészárlás. Az Egyesült Államokban folyik az elnökválasztási kampány, Obama hétfőtől már aktívan be akart kapcsolódni a korteskedésbe, ez azonban az események fényében halasztódik. A vizsgálatra koncentrál egyelőre Joe Biden alelnök, és a kormány több tagja is.
1999. április 20. A Columbine középiskolában, Coloradóban, 12 diákot és egy tanárt lőtt le a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold
2007. április 16. A Virginia Tech műszaki egyetemen Seung Hui Cho koreai-amerikai diák 32 embert lőtt le, 17-en megsérültek
2009. november 5. A 39 éves Nidal Malik Haszan 13 embert megölt, 32 embert megsebesített a texasi Fort Hood katonai bázison
2012. július 20. A 24 éves James Holmes egy Batman-film bemutatóján lövöldözött, 12-en meghaltak, 58-an megsérültek
2012. december 14. A Connecticut állambeli Newtownban 27 embert, köztük 20 kisiskolás gyerekeket ölt meg, s az édesanyjával is végzett egy ámokfutó, a 20 éves Adam Lanza
2015. december 2. A kaliforniai San Bernardinóban a 28 éves Syed Rizwan Farook és a 27 éves Tashfeen Malik 14 embert ölt meg egy vállalati karácsonyi partin, a nő az Iszlám Államnak ajánlotta a merényletet
Mindhárom még versenyben lévő elnökaspiráns megszólalt és elítélte a mészárlást. Donald Trump a tragédiából is próbált politikai hasznot húzni, Barack Obamát bírálta, mert nyilatkozatában nem tett említést a radikális iszlám felelősségéről, s emiatt támadta Hillary Clintont is. A volt külügyminiszter hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak megkétszerezett erővel kell védeni az országot a fenyegetésektől, odahaza és külföldön. Le kell győzni a nemzetközi terrorista csoportokat, megakadályozni toborzási kísérleteiket, s megerősíteni az Egyesült Államok belbiztonságát, mondta Clinton. Bernie Sanders, a már esélytelen demokrata elnökaspiráns az NBC-nek nyilatkozva rámutatott, be kell tiltani az automatafegyverek eladását, s mindent meg kell tenni, hogy ilyen veszélyes fegyverek ne kerülhessenek bűnözők, mentálisan labilis személyek kezébe.
