Sorozatos, sokszor személyeskedő támadások érték az ellenzéki sajtóban a héten Spéder Zoltán Fidesz-közeli vállalkozót, így a figyelem középpontjába került a FHB Bank is, amelynek Spéder az elnöke és meghatározó tulajdonosa. A kormány oldaláról csütörtökön csak Lázár János kancelláriaminiszter szólalt meg a Spéderrel szebeni hadjáratról; mint mondta, Spéder a barátja volt és maradt, s minden támadást ki fog védeni és túl fog élni. Ám még ez előtt, szerdán házkutatást tartottak és adathordozókat foglaltak le a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az FHB-csoportnál és a vállalkozó más érdekeltségeinél. Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtök este az M1-en erről szűkszavúan nyilatkozott: még az elején jár a nyomozás, ezért érdemben nem lehet azzal kapcsolatban semmit kijelenteni. A nyomozóhatóságok dolga, hogy felmérjék a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos döntéseket - tette hozzá. Az ORFK közlése szerint "a Nemzeti Nyomozó Iroda január 11-én csalás és más bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást".
Ugyanakkor Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, Binder István cáfolta az MTI-nek, hogy a jegybank feljelentést tett volna a Magyar Posta Zrt., vagy az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében. Csakhogy a posta korábban azt közölte, hogy a nyomozóhatóságok szerdán arról tájékoztatták őket: az MNB feljelentése alapján, csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottak, amelynek során a postánál is eljártak. Nem tudni, hogy ez a nyomozás összefüggésben van-e azzal, hogy Spéder érdekeltségeinél is volt házkutatás, az FHB és a posta mindenesetre szorosra fonta kapcsolatát, a bankba az állami társaság be is szállt.
Közben az is kiderült, hogy több hete minden adónemre kiterjedő vizsgálatot folytat a NAV az Index internetes portál kiadójánál, a Spéder tulajdonában álló CEMP Zrt.-nél. A céghez tartozik többek közt a napi.hu, a portfolio.hu és az InfoRádió is. Az eljárás május első hetében kezdődött, azaz több mint egy hónapja tart, arról a Népszava értesülései szerint a múlt héten tájékoztatták a szerkesztőségek vezetőit is. Az ilyen átfogó, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések esetében 90 nap a vizsgálódási határidő, de a legnagyobb adózóknál akár 120 nap is lehet.
Hogy mi állhat a háttérben, arra Lázár utalt a csütörtökön: lehetséges forgatókönyv, hogy az állam a jelenleginél nagyobb tulajdoni hányadhoz jut Spéder bankjában. Ezzel megoldódna a probléma, hogy ki az úr Takarékbanknál, mert az abban közvetett tulajdonnal rendelkező FHB-csoport elvesztené meghatározó befolyását. Ebben a kérdésben a pénzügyi felügyelet, vagyis az MNB dönthet.
Ezt a forgatókönyvet az tenné lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonában van egy olyan FHB-kötvénycsomag, amely bizonyos feltételekkel, például, ha a kötvény kibocsátója nem teljesíti a vállalásait, részvényre váltható - írta a hvg.hu. A kormány még 2012 szeptemberében foglalkozott az FHB Jelzálogbank tőkehelyzetével, ám az arról szóló döntéseket titkosították. Lázár elismerte, hogy amikor az MNB a héten megbírságolta az FHB-t, mert egy kötvénykibocsátásnál félrevezető információt tett közzé, az éppen ezt a kötvénycsomagot érintette. Ezzel nem cáfolta azokat a piaci információkat, miszerint a 2012. őszi kormánydöntést követő kötvénykibocsátáskor nem az lett az értékpapírok tulajdonosa, aki elsőként Londonban lejegyezte, hanem valaki más. A válaszból az is kiolvasható lehet, hogy ez valójában az MNV.
Ennek azért van jelentősége, mert a kötvényjegyzéssel a befektető – akár magánbefektetőről, akár az államról van szó – pénzt bocsát a kötvénykibocsátó rendelkezésére. Ráadásul úgy tudni, hogy az állam, legalábbis 2015-ben, nem tartott igényt a kamatra, amely a kötvény után minden év június 15-én esedékes. Jogászok szerint ez kimerítheti a tiltott állami támogatás fogalmát. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az FHB azért kezdeményezte a Takarékbank rendkívüli közgyűlését június 15-re, hogy utóbbi megsegítse őt. Vagyis, hogy Takarékbank vásároljon be az FHB Kereskedelmi Bank részvényeiből. Ezzel az FHB Jelzálogbank nagyjából éppen akkora összeghez jutott volna, amennyiből visszavásárolhatná az államtól a kötvényeket. Ezt akadályozta meg Demján Sándor, amikor levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek: szerinte Spéder a takarékszövetkezetek kárára nyerészkedik. Az ezután 24 óra alatt - hétfőről keddre - elfogadott törvénymódosítás megalapozta, hogy az MNB-nek az eddigieknél jóval nagyobb jogköre legyen a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett, beleértve a személyi kérdéseket és a tulajdonosi jogok gyakorlását.
Demján Sándor – mint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke – levelét elküldte Matolcsy György jegybankelnöknek is. Információnk szerint Demján akkor fog reagálni a történtekre, ha Matolcsy válaszát megkapta. Lapunk érdeklődött a jegybanknál, hogy az elnök elküldte-e a válaszlevelét, de még nem kaptunk választ.