A Magyarországon egymástól elkülönülten működő 300 informatikai szakrendszert 2018-ig összekapcsolják, ami a vállalkozások versenyképessége, a hatékonyságés gyorsaság érdekében kulcskérdés – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Kovács Zoltán a közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozásáról szóló országos konferenciasorozat zárórendezvényén kiemelte: a kormány elkötelezett a bürokrácia csökkentése iránt. Szinte hihetetlen, de Magyarországon jelenleg 1952 törvény van hatályban, sőt 301 törvényerejű rendelet (!) is, amit még kimondani is sok – fogalmazott az államtitkár. A korábban beharangozott bürokráciacsökkentésnek nem sok nyomát lehet látni.
Az államtitkár bejelentette, hogy az egymástól elkülönülten működő 300, különféle informatikai rendszert 2018-ig összekapcsolják, amelynek révén csökkentenék az ügyintézések során a várakozási időket.Ehhez kapcsolódva Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke megemlítette: a mindenkori kormányok a bürokrácia foglyai, annak a bürokráciának, amely Magyarországon 30 éve kiirthatatlan daganat. Úgy vélte, hogy amelyik ország nem tudja a többiekhez igazítani az állam költségeit, az megszűnik, kiürül az elvándorlás miatt, és csak a szociálisan rászorulók maradnak.
A teljesítménykövetelményt a versenyszférához kellene igazítani a közigazgatásban is – vélekedett a nagyvállalkozó, amit az is bizonyít, hogy összesen mintegy 1100 javaslat érkezett a vállalkozóktól a túlburjánzó bürokrácia leépítésére. Az állami bürokrácia leépítési program sikerére 1:9-hez fogadna Demján Sándor, aki erős kételyeit fejezte ki a sikert illetően. A teljesítménykövetelményt a versenyszférához kellene igazítani a közigazgatásban is – hangsúlyozta Demján Sándor. A VOSZ elnökének szavaira reagálva Kovács Zoltán azt állította: a teljesítményarányos fizetések ügyében tettek előrelépést, júliustól új bérezési szabályok lépnek életbe a közigazgatásban. Az államtitkár azt már nem tette hozzá, hogy a közszférában évek óta nem volt béremelés.
Kevesebb, de jól fizetett közigazgatási dolgozót és kevesebb háttérintézményt javasolt Demján Sándor. A nagyvállalkozó megemlítette azt is, hogy a bürokrácia szívós, kiirthatatlan, és ezért nagyon rossznak tartotta annak esélyét, hogy lényegi változás történhet. A felszólaló vállalkozók közül többen is a túlzott és gyakran felesleges adminisztrációt kárhoztatták. Egy döntően exportra termelő vállalkozás tulajdonosa az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) gazdaság fehérítő érdemeit elismerve, annak időrabló bonyolultságára panaszkodott. Egy vendéglátással is foglalkozó cég vezetője pedig elmondta, hogy rendkívül nagy a munkaerőhiány az ágazatban. Az átképzési rendszer azonban ezen nem sokat segít, mert csak a tartósan munkanélküliek vehetnek részt a programban.
Egy vállalkozó szóvá tette a pályázatok rugalmatlanságát, bürokratikusságát, hiszen az egyik beruházását 16 hónap alatt megvalósította ugyan, de a pályázattal kapcsolatos ügyintézés négy (!) évig tartott, több száz oldalas dokumentációt szülve. Akadt olyan vállalkozó is, aki a jogos áfa-visszaigénylés lassú teljesítését kérte számon az adóhivatalon, mert fél évbe is beletelt, mire átutalták az összeget a számlájára. Egy másik felszólaló a rendkívül sokféle
adót is kifogásolta.
Összegezve:ha nem sikerül versenyképessé válni, és 2019–2020-ra elapadnak az uniós források, akkor Magyarország pénzügyi csődbe is mehet – figyelmeztetett Demján Sándor.
