Miután az ülésen nem hangzott el olyan információ, amely alapján az MSZP szerint indokolt lenne egy új különleges jogrend bevezetése, az ellenzéki párt nem szavazza meg a változtatást. Erről Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke beszélt az ülést követően. Megismételte, pártja szerint a módosítás kizárólag a kormánypropaganda céljait szolgálná. Ugyanakkor a honvédség jogállásának egységesítésére nyitottak lennének, hiszen a hadsereg alkalmazhatóságáról jelenleg mást mond az alaptörvény és a honvédelmi törvény. A belügyminiszter csomagját viszont támogatják, az megfelelő hatáskört biztosít a terrorizmus elleni fellépéshez a kormány számára.
Az LMP-s Szél Bernadett emlékeztetett, pártja korábban ahhoz a feltételhez kötötte a javaslat támogatását, hogy a kormány meg tudja-e indokolni egy új különleges jogrend bevezetésének szükségességét. Ám a kabinet erre nem volt képes, helyette az összevont bizottsági ülésen is "süketek párbeszéde" zajlott, így új különleges jogrend létrehozását az LMP továbbra sem tartja indokoltnak. A Jobbik még kivár, a kormánypártok viszont kitartanak az elképzelés mellett, ami Orbán Viktor számára úgy tűnik presztízskérdés. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, a honvédelmi bizottság elnöke a módosítás szükségességét azzal indokolta, anélkül a honvédséget a terrorveszélyhelyzetekben nem lehet alkalmazni. Kósa szerint a kormány esetleges "túlterjeszkedő" intézkedéseit az Alkotmánybíróság törölheti. Az együttes ülés után Simicskó István honvédelmi miniszter is a "gránitszilárdságú" alaptörvény hatodik módosítása mellé állt és ígérte, a javaslat a szabadságjogoknak csak a legszűkebb mértékű korlátozását teszi lehetővé.
A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő belügyminisztériumi előterjesztést viszont minden parlamenti párt támogatja. Ezzel inkább a kormánynak volt baja, hiszen - bár a két érintett miniszter ezt tagadta - a tervezett új szuper titkosszolgálat miatt Pintér Sándor és Lázár János között kitört a háború. Pintér szinte korlátlan hatalmat adott volna magának a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) felett, amit a Miniszterelnökség vezetője sikerrel megtorpedózott. A 23 törvényt módosító csomagot kellett volna elfogadnia a Háznak, ám a javaslatot utolsó percben nem engedte végszavazásra a törvényalkotási bizottság. Tegnap azonban ez a testület elfogadta, hogy csökkentett hatáskörrel működjön majd a TIBEK, így a tervezet visszakerülhet az Országgyűlés elé és arról várhatóan kedden szavaznak is.
A bizottságban elfogadott módosítás szűkítené a TIBEK-et felügyelő miniszter hatáskörét. Eszerint az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell. A kétharmados szabályozásba bekerülne, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter pedig az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó nemzetbiztonsági vonatkozású információk elemzését, értékelését, és az azokkal kapcsolatos döntés-előkészítő munkát. Előbbi a belügyminiszterhez, utóbbi a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik.