Duterte, aki a hat év után leköszönt BenignoAquino helyébe lép, eddig polgármesterként tevékenykedett a déli Davao városban, s elsősorban a bűnözés elharapódzása elleni kemény fellépésével szerzett hírnevet és népszerűséget magának. Megfigyelők választási sikerét is elsősorban ennek tulajdonítják, rámutatva: az emberi jogi megfontolásokkal nemigen törődő politikus nemegyszer durva kijelentései és fenyegetődzései sem hátráltatták diadalát. (A kampány során például kilátásba helyezte, hogy akár 100 ezer bűnözőt is kivégeztet majd.)
A 71 éves Duterte végül a 44 millió szavazó voksainak 40 százalékát megszerezve nyerte el a köztársasági elnöki posztot. Kampányában a bűnüldözés szigorítása mellett főként a gazdaság javítását ígérte, 7-8 százalékos nemzeti jövedelem emelkedést tűzve ki célul. Aquino alatt átlag 6 százalékos volt a növekedés, de ez az átlagemberek szintjén kevéssé volt érezhető, így Dutertével szemben igen komolyak az elvárások. Nem kisebb kihívás a déli szigeteken évtizedek óta folyó szeparatista és vallási radikalizmus leküzdése: Duterte a marxista gerillacsoportok egyes vezetőinek kormányzati posztokat is kilátásába helyezett, így igyekezve közelebb hozni megbékélésüket Manilával – jelentette a Reuters hírügynökség.
A másik komoly gond a területi követelések problémája: Kína és a Fülöp-szigetek több tengeri zónára egyaránt jogot formál, s kérdés, Duterte miként találja majd meg a hangot a katonailag egyre ambiciózusabb szerepet játszó Pekinggel szemben. Országa fennhatósági jogáról nyilván nem mond le, ám közben nagy szüksége van a kínai beruházások növekedésére, így kemény dió lesz majd a Manila és Peking közti viszony normalizálása.