Szijjártó Péter úgy látja: Magyarország számára rossz hír, hogy a kőolajárak alakulása, a szankciók és a rubelárfolyam alakulása lejtőre lökte az orosz gazdaságot, hiszen Németország és Oroszország gazdaságának helyzete meghatározza Közép-Európa gazdasági fejlődését.
Ami a Moszkvával szembeni uniós szankciókkal kapcsolatos magyar álláspontot illeti, a külügyminiszter szerint nyílt, őszinte, egyenes politikai párbeszédre lenne szükség a szankciók jövőjéről az Unióban, nem pedig „sunyi módon, fű alatt, sokadrangú beosztású emberekkel automatikusan elfogadtatni vita nélkül” a döntéseket. Ami Ukrajna területi épségét és a Krím félsziget ügyét illeti, Szijjártó elmondta: a határok erőszakos megváltoztatása nemzetközi jogi szempontból, morális szempontból, stabilitási és minden szempontból elfogadhatatlan. Nem szeretném azt, hogyha Európában az a gondolatvilág polgárjogot nyerne, amely szerint ha egy ország egy bizonyos méret fölött van, és úgy beszél Oroszországgal, az rendben van, ha meg egy bizonyos méret alatti ország beszél Oroszországgal, akkor trójai falónak számít – mondta az ATV Szabad szemmel-ben Szijjártó. Ráadásul az elmúlt időszak azt bizonyítja, hogy egy transzatlanti-orosz együttműködés a világpolitika legsúlyosabb problémáit is segíthet megoldani, vagy legalábbis enyhíteni.
Ami az utóbbi időben Bill Clintonnal és Soros Györggyel kialakult pengeváltást illeti, Szijjártó úgy fogalmazott: senki ne várja tőlünk, hogyha valaki szórakozik velünk meg méltatlan dolgokkal vádol, akkor lapítani fogunk. Ilyen eset volt szerinte, amikor Bill Clinton azt mondta, hogy a magyar emberek a szabadságukat az Egyesült Államoknak köszönhetik. A miniszter szerint vitathatatlan, hogy Soros Györgynek komoly befolyása van az amerikai politikára, az amerikai külpolitikára is, az is köztudomású, hogy a Clinton családdal jó viszonyt ápol. Lázár János kijelentéséről, amely szerint Orbán Viktor álláspontja az, hogy ha Soros György ezt igényli, a fideszeseknek vissza kell fizetniük a tőle kapott támogatásokat, Szijjártó elmondta: a kérdést Sorosnak kell felvetnie. A miniszter hozzátette: gimnazista korában fél évig az Egyesült Államokban ösztöndíjas volt egy, a Soros Alapítvánnyal együttműködő szervezet jóvoltából, amire büszke.
Aki azonban úgy gondolja, hogy ezek után ő nem beszélhet Sorosnak az amerikai külpolitikára gyakorolt befolyásáról, az meglehetősen furcsán gondolkodik a szólásszabadságról.
Nem áll szándékában Szájer Józsefnek visszafizetni a számára biztosított Soros-ösztöndíj összegét – legalábbis ez derül ki a fideszes politikus, európai parlamenti képviselő Népszabadságnak megküldött válaszából. Szájer azt írta, hogy aki felteszi azt a kérdést, kész-e az egykori támogatási összeget visszafizetni, az még mindig nem sajátította el a demokrácia és a polgári szabadságjogokra alapozott társadalom, a szabad gondolkodás leglényegesebb gondolatait sem. „Ha Soros György oxfordi tanulmányi ösztöndíja elfogadásának harminc évvel ezelőtt az lett volna a feltétele, hogy onnantól kezdve egyet kell értenem vele, akkor sosem fogadtam volna el azt. Ismerve Soros György szinte már doktriner véleményét a gondolkodás és szólás szabadságáról, azt kell mondani, hogy neki ilyesmi eszébe sem jutna” – fogalmazott a politikus, megjegyezve: a véleményét mindig maga alakította ki, „az nem megvásárolható”. Szájer 1986-87-ben tanult Soros-ösztöndíjjal Oxfordban.