Szombaton látogatta meg az észak-görögországi ortodox szent helyet, az Athosz hegyet Vlagymir Putyin. A vizit apropója az volt, hogy az idén ünneplik az orosz szerzetesek jelenlétének ezredik évfordulóját. Az eseményen a politikai vezetők mellett a moszkvai pátriárka, Kirill is jelen volt.
Az orosz elnök kétnapos görögországi látogatása során mindvégig érzelmes hangot ütött meg, próbált a görögök érzelmire hatni. A szent hegyen azt hangsúlyozta, hogy másodjára látogatott az ortodoxia eme fellegvárába, és mindannyiszor különleges melegséget, jóságot érzett, amely nemcsak irányába, hanem az egész orosz nép felé sugárzik e helyről. Ugyanakkor elnézést kért a görögöktől a látogatása miatt életbeléptetett a szigorított biztonsági intézkedésekért, azért, hogy ezek nehezítették a lakosok mindennapjait.
Hírügynökségi beszámolók szerint azokat az athéni útvonalakat, amelyeken Putyin elhaladt szinte hermetikusan lezárták, az Athosz hegy környékét a mise alatt, amelyen az orosz államfő is részt vett, mindvégig hadihajók is őrizték a tenger felől. Az orosz sajtó idézte az egyik görög portál azon megjegyzését, hogy Putyin volt az egyetlen világvezető, aki elnézést kért a görög főváros lakosságától a látogatása miatt kialakult kellemetlenségekért.
Putyin a görög államfővel, Prokopisz Pavlopoulosszal és Alekszisz Ciprasz kormányfővel is tárgyalt. Ciprasz azon Európai uniós vezetők közé tartozik, akik ellenzik az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, a pénteki sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy a nyugati szankciók Oroszországgal szemben nem vezetnek eredményre, az egyetlen megoldás, a párbeszéd, fogalmazott Ciprasz. Mindenki láthatja, hogy Európának nincs jövője, ha az Unió és Oroszország rivalizál egymással, mondta a görög kormányfő és felajánlotta, hogy országa kész közvetíteni a felek között.
Az utóbbi napokban több német vezető politikus, köztük Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is elmondta, egyre nehezebbnek ígérkezik a szankciók júliusi meghosszabbítása, mert növekszik az ellenzők tábora. Sigmar Gabriel alkancellár és több névtelenül nyilatkozó német kormányzati képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy fokozatosan kellene a szankciókat is feloldani, annak függvényében, hogy milyen ütemben teljesülnek a minszki elvárások.
„A mindent vagy semmit” elve nem működik, vélekedtek a német politikusok. A múlt héten Japánban zajlott G7 csúcstalálkozó résztvevői is tárgyaltak a Moszkva elleni büntetőintézkedésekről és a zárónyilatkozatban is szerepel az esetleges fokozatos feloldás lehetősége, de azok szigorítása is.
Putyin Athénban is leszögezte, a Krím-félsziget hovatartozása nem vita tárgya, a kérdést lezártnak tekinti Moszkva.
Ugyanakkor Moszkva is készíti a válaszlépéseket, amennyiben arra szükség lesz. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök hivatalosan elrendelte az Oroszország ellen szankciókat meghirdetett vagy ehhez csatlakozott országok elleni ellenlépések meghosszabbítását 2017 végéig. Mint ismert, az uniós szankciókra Moszkva élelmiszer-embargóval válaszolt.
