A tavaszi ciklusban már nem, de ősszel várhatóan benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Gulyás Gergely bejelentésében egyetlen örömteli momentum van: a kormány nyár végére, illetve ősz elejére tervezett, kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazása előtt már nem módosítják a választási eljárást. Pedig megtehetnék - ha lenne hozzá kétharmaduk -, ahogy tették a 2014-es országgyűlési és önkormányzati választások előtt. Beleírhatnák például, hogy elég a referendum érvényességéhez az 50 százalékosnál kisebb részvétel, vagy ellenkezőleg: kötelezővé is tehetnék a népszavazáson való részvételt, hogy biztos legyen a Fidesz sikere. Milyen szép is lenne, mint Kádár alatt, a választási iroda 99,9 százalékos részvételi aránnyal büszkélkedhetne, Brüsszel pedig végre megértené a magyarok üzenetét. Majd néhány hét múlva, ha a szocik sikerrel gyűjtik össze a 200 ezer aláírást a földügyben, ismét módosítanák a választási törvényeket, eltörölnék a kötelező voksolást és egy kicsit megemelnék a részvételi küszöböt, mondjuk 70-80 százalékra. És meg is magyaráznák, hogy miért. Mert nehogy má' a nyúl vigye a puskát!
Körülbelül ilyen érvek hangzottak el akkor is, amikor az országgyűlési választásokon a vesztes jelölttől a győzteshez csatornázták át a töredékszavazatokat - ezt a hüledező EBESZ-megfigyelőknek sem sikerült elsőre megérteniük. Vagy vehetjük a kötelező regisztrációt, amelyet Orbán dobott be a köztudatba, de szerencsére az Alkotmánybíróság elkaszálta. A kormányfő 2012-ben még azzal indokolta a kötelező regisztráció bevezetését, hogy sok külföldön élő és dolgozó magyar - akik amúgy 2004-től voksolhatnak a külképviseleteken - "kirekesztődhet" a választásból. Ehhez képest a végül elfogadott módosítás szerint ők csak személyesen a nagykövetségeken voksolhatnak (nincs szükségük regisztrációra), míg a határon túl élő úgynevezett kettős állampolgárok, akiknek nincs magyarországi állandó lakhelye, regisztráció után levélben is leadhatják szavazataikat (igaz, csak listára). Az pedig a mai összetételű Ab-t minősíti, hogy ez utóbbi különbségtételt nem találta alkotmányellenesnek.
Gulyás szerint két ponton nyúlnak majd a jogszabályhoz; a határon túli magyaroknak (akik levélben is szavazhatnak) bizonyos időnként meg kellene újítaniuk regisztrációjukat, továbbá hozzányúlnának a kampányfinanszírozáshoz: a kétszázalékos eredményt el nem érő pártoknak vissza kellene fizetni az állami támogatást. Mindkét módosítani szándékozott rendelkezést a Fidesz hozta, most változtatnak.
Free, but not fair - ez volt az EBESZ megfigyelők véleménye a 2014-es parlamenti választásról. A választási barkácsolás meghozta az eredményét, a Fidesz ismét kétharmadot szerzett. Ne tévedjünk, mindent megtesznek majd az újabb győzelmekért is.
