alapjövedelem;

Szombaton egy teljes napot szenteltek „az igazságosság forradalmának” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- "Tele a gatya" az alapjövedelemtől?

A jövő évi költségvetés tárgyalásával párhuzamosan egyre gyakrabban kerül felszínre a feltétel nélküli alapjövedelem ötlete a magyar politikában is. Bevezetését a Párbeszéd Magyarországért (PM) tűzte zászlajára, a párt zuglói polgármestere pedig korlátozott körben, kísérleti jelleggel már meg is kezdte az egységes pénztámogatás bevezetését. 

Karácsony Gergely tegnap, a párt alapításának harmadik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen úgy fogalmazott: a szinte mindenki számára garantált alapjövedelem megfelelően orvosolná a társadalmi problémákat. Szabó Tímea, a párt másik társelnöke, országgyűlési képviselő szerint az alapjövedelem az egyetlen olyan vízió, amely "kiránthatja" Magyarországot a szegénységből. Hangsúlyozta, hogy a PM be fogja vezetni a juttatást, és ezzel megmutatja, hogyan kell mindenkinek elhozni a jólétet.

Ez volt a téma a PM pártalapítványának szombati konferenciáján is, ahol a PM vezetői ismertették a Republicon Intézet április végén tartott közvélemény-kutatásának eredményeit, amelyek szerint a magyarok 76 százaléka támogatná az alapjövedelem bevezetését. A Friedrich Ebert Stiftung nemzetközi fesztiváljával egybekötött rendezvényen hazai és külföldi szakértők beszéltek az alapjövedelem bevezetésének lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól - kiemelve a külföldi példákat. A gondolat Magyarországon a legutóbbi választás előtt vetődött fel, amikor a Bánfalvi István vezette LÉT munkacsoport kidolgozta a terv magyar változatát, finanszírozhatónak és a mélyülő szegénység elleni legjobb ellenszernek nevezve a gyermekek esetében 25, a felnőttek részére 50, várandós nők tekintetében pedig 75 ezer forintban meghatározott alapjövedelem, vagyis a LÉT-pénz bevezetését a szociális ellátások mostani bonyolult rendszerének kiváltására.

A PM olyan elképzelést favorizál, amely minden egyéb szociális juttatás elvonása mellett a lakosság leggazdagabb 10 százaléka maradna ki a fix ellátásból. A párt költségvetési módosító javaslata, benne az alapjövedelem bevezetése a nincstelenek tömegein és a dolgozói szegénységben élőkön segített volna, ám a kormányoldal - egyébként ellenzéki segítséggel - leszavazta azt. Ráadásul a PM terveit a Fidesz-frakció szóvivője felelőtlennek és demagógnak is minősítette tegnap. Halász János a családok jövedelmi helyzete alapján differenciált támogatásokban hisz, bár civil szervezetek sora bizonyította be épp a napokban, hogy az állítólagos célzott támogatások ellenére nem csökken a szegénység Magyarországon, vagyis az Orbán-kormány valójában a tehetőseket segíti, a leszakadókat nem. "Tele a gatya, fiúk?" - tette fel az indulatos kérdést Halász szavaira reagálva Tordai Bence. A PM szóvivője szerint a vezető kormánypárt hülyének nézi az embereket, röhejes kommunistázásba kezd és közgazdasági nonszenszekkel riogatja a tájékozatlan közvéleményt, mert nincsenek érvei az alapjövedelem bevezetése ellen.

Valójában az utóbbi két évben nemcsak nálunk, hanem Európa más államaiban is népszerűséget szerzett a "létpénz" bevezetése. A Dalia Research közvélemény-kutató cég adatai szerint a kontinens polgárainak 64 százaléka megszavazná a bevezetését és csak 24 százalék ellenezné azt. A gazdagabb országokban érthető módon kisebb a támogatók aránya, így a június 5-re kitűzött svájci népszavazástól is azt várják a szakértők, hogy ott elbukik az alapjövedelem terve. Több francia megyében, egy kanadai tartományban azonban már a gyakorlati próbánál tartanak, a finn parlament pedig decemberben szavazott meg egy kísérleti időszakot.

A megkérdezettek kétharmada hallott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai körüli, mintegy 260 milliárd forint közpénzt érintő botrányról, és azok körében, akik hallottak róla, kétharmaduk felháborítónak tartja az ügyet. Az alapítványok pénzszórását minden hatodik megkérdezett korrupciónak gondolja, és csak 14 százalék gondolja úgy, hogy nem az.