A május 17-iki olasz vezérkari jelentés azt állítja, hogy támadásainkat a Zugna Torta ellen visszaverték, és hogy csapataink rengeteg veszteségeket szenvedtek. Ezzel kapcsolatban fölemlítik, hogy: „Számos ellenséges hullát vittek el az Etsch hullámai". Ezzel szemben megjegyezzük, hogy az Etsch nem vihetett hullákat magával, mert csak járőrök haladtak előre a folyó mentén és a Lizanella—Lizzana—Costa—Violina-vonaltól nyugatra komolyabb harcok nem voltak.
Egyébként mi a Zugna Tortát elfoglaltuk és az több ellenséges ellentámadással szemben, amelyeket mind könnyen visszautasítottunk, szilárdan a kezünkben van. A "május 18-iki olasz jelentés a következő bekezdést tartalmazza: „A Monfalcone-szakaszon csapataink egy fényes ellentámadással elfoglalták a május 15-iki akció folyamán az ellenségnek átengedett lövészárok egy részét". Ez az olasz siker teljes koholmány és itt nyilván ama kísérletről van szó, hogy az olasz közvéleményt a déltiroli kudarcokért más szakaszokon való költött győzelmi hírekkel megvigasztalják.
Miután Cadorna végre beismerte a Zugna Torta és a Monte Maggio-tól Soglio d'Aspioig terjedő vonal elvesztését, az olasz lapok azon erőlködnek, hogy a közönség számára ez események keserűségét elviselhetővé tegyék. A „Corriere della Sera" ezt írja: A történt dolgok kétségtelenül fájdalmasak. Aki visszaemlékszik ama véres erőfeszítésekre, hogy vonalunkat Bovreit és a vilgereuthi fennsík kapujáig előrevigyük, el kell szomorodnia katonáink dicsőséges fáradozásainak e megsemmisítése fölött, ha az mindjárt időleges is.
Mi ugyan ostromló hadjáratunkban holtpontra jutottunk. De mégis sikerült nekünk az alárendeltség helyzetét megváltoztatnunk. A lap azután a hegyi háború nehézségeit vázolja, és azt mondja, hogy az ellenség a Zugna Torta elfoglalása után folytatni akarja útját, akkor már hegynek fölfelé kell mennie és így nehézségei meg fognak növekedni.
Népszava 1916. május 21.