Rajhona Ádám Marosvásárhelyen született, először vegyésznek készült, mint édesapja, de később rájött jobban érdekli a színészet, ezért váltott és a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1966-ban. Ezután a temesvári teátrumhoz szerződött, de hiába játszott nagyobb szerepeket, mint a későbbi pályáján is előfordult elégedetlen lett a helyzetével. Később egy magyarországi filmszerepe is segített abban, hogy Magyarországra települjön.
Kaposvárra került, ahol a színház egyik legjobb időszakában a teátrum aranykorában jutott számos nagyszerű lehetőséghez. Aztán a Katona József Színház alapító tagja lett. Néhány év után, bár ott is megmutathatta tehetségét és bizonyíthatta formátumát, szakítás lett a vége. Még a pályamódosítás is felvetődött, néhány hónapra ki is szállt a szakmából. Végül mégis visszatért és vidéki évek következtek, Veszprém, majd Kecskemét, aztán újra Pest, a Thália.
Folyton kereste a helyét és nem igazán talált színházi otthonra. Egészen 1998-ig, hiszen akkor szerződött a Vígszínházhoz és halálig a Szent István körúti társulat tagja maradt. A legotthonosabban talán a filmvásznon találta meg a helyét. Egyszerre tudott, ha kell karizmatikus, vagy szarkasztikus lenni és ugyanakkor óriási alázattal szolgálni az adott produkció ügyét. A filmesek nagyon szerették őt, mert szerette őt a kamera is. És teljesen mindegy, hogy milyen filmben kellett bizonyítania. Szívesen hívták a kamera elé a nagyon jellegzetes arcvonásai, és természetes játéka miatt. Igaz, Tímár Péter Egészséges erotika című remek szatírájában játszotta élete egyetlen filmfőszerepét, de karakteres figurája folyamatosan jelen volt a mozivásznon.
Nincs a magyar filmnek olyan nézője, aki ne emlékezne például a Megáll az idő döbbenetesen beijedt és ezért agresszív iskolaigazgatójára. De ott volt a Pókfoci, az Idő van, a Nem érsz a halálodig című mozik nehezen feledhető arcai között is. Idős korára diszharmonikussá lett vonásai erősítették meg erőteljes karakterteremtő képességét, így emlékszünk rá legutóbbi szerepében, a Kern András rendezte Gondolj rám!-ban, vagy korábban a Sorstalanság egyik fontos és súlyos mellékszerepében. S az azóta is rongyossá ismételt Kisváros című sorozat most is ott van valamelyik csatorna programján.
A Vígszínházban is megtalálták őt a fontos karakter szerepek, ott elfogadták és onnan már ő sem akart mozdulni. Az utóbbi években elkezdett betegeskedni, sokszor pótolni kellett őt. Előfordult, hogy bár ő kezdett el próbálni egy szerepet, mégis át kellett azt venni másnak. Karizmája, színészi nagysága néhány színpadi percben is meg tudott mutatkozni, sajnos egyre kevesebb színpadi idő jutott neki. Most pedig a búcsú pillanatában döbbenhetünk rá igazán, hogy Rajhona Ádám végleges távozása mekkora veszteséget jelent, még akkor is, ha a sorozatok és filmek ismétlése miatt továbbra is velünk marad.
