Az államnak sok mondanivalója van, ez pedig nagy példányszámú felület - felelte Lázár János a Kormányinfón lapunknak arra a kérdésére, hogy nem tartja-e aránytalanul soknak a Habony Árpád lapjában megjelenő állami hirdetéseket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal hárított, hogy a reklámokról nem a kormány döntött, mivel azokat reklámügynökségeknek szervezték ki, ők szerződtek a médiumokkal. A titokzatos miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető Lokálban láthatóan milliárdos értékben futnak állami hirdetések, ám pontosan a kormány sem tudja, mennyit költ közpénzből reklámokra.ezekről a Miniszterelnöki Kabinetirodának nincs összesített adatbázisa - ezt pedig Rogán Antal válaszolta Kész Zoltán független képviselő erre vonatkozó írásbeli kérdésére.
A Kabinetirodát vezető miniszter emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) számos állásfoglalásában megerősítette, hogy a közérdekű adatigénylések teljesítése körében a közfeladatot ellátó szervek nem kötelesek új, a rendelkezésre állókhoz képest minőségileg más adatot előállítani. Magyarul, ha Rogánék nem összegzik az állami reklámköltéseket, akkor az adatokat sem kell kiadniuk. Korábban Dömötör Csaba, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról tájékoztatta a kérdésben Készt, hogy a tárca nem kötött médiumokkal reklámszerződést, mert az ezzel kapcsolatos közbeszerzéseket reklámügynökségek végzik. Az államtitkár arról is biztosította a független képviselőt, hogy a jelenlegi kormány kevesebbet költ hirdetésekre, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok.
Az állam lényegében egy hirdetési újságot finanszíroz, aminek lényegében nincs is tartalma, vélte a Heti Válasz, miután összesítették, a 24 oldalas hetilap legutóbbi számának nagyjából háromnegyede tisztán reklám, a saját tartalom csupán hat oldal. A lap korábban azt írta, azért kell a bulvárújságot júniustól napilaposítani, hogy legyen helye a reklámra szánt állami milliárdoknak. A legutóbbi lapszámban több mint 10 oldal állami hirdetést helyeztek el: az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. egymaga hat és negyed oldalon reklámoz, a Magyar Villamosművek (MVM) 3 oldalt hirdetett, az Erzsébet-utalvány hirdetésének csaknem másfél oldal jutott, de a babakötvényt is reklámozzák egy oldal terjedelemben. A lapban több pr-gyanús cikket is felfedezhetünk, van apróhirdetés, tévéműsor és egész oldalas keresztrejtvény is, a piaci hirdetések is két oldalt tesznek ki. Saját tartalomként szemlézték Orbán Viktor rádióinterjúját, s a Panama-botrány kapcsán szóba hozták Bajnai Gordont és az Indexet is. Összehasonlításképp, míg a Népszavában nulla forintot költött az állam hirdetésekre, addig a Lokál aktuális számában még óvatos becsléseink szerint is több mint 10 millióért reklámozott.
A nyártól napilappá alakuló Lokált a tömegközlekedési csomópontokban fogják várhatóan terjeszteni júniustól. A BKV részben arra hivatkozva nem kötött új szerződést a Simicska-érdekeltségnek számító Metropol című napilap közlekedési csomópontokon történő terjesztésére, mert pályáztatni akartak. Ennek ellenére Habony lapja pályáztatás nélkül szerezte meg a terjesztési jogot a fővárosi tömegközlekedésnél. Habony és Győri Tibor közös médiacége, a Modern Media Group napilapját 150 ezer példányban nyomnák, fenntartása éves szinten minimum másfél milliárd forintba kerül majd. Vélhetően ezért hirdet ennyit az állam a Lokálban. A lap főszerkesztője szerint ugyanakkor a Népszabadság ezen kalkulációja köszönőviszonyban sincs a valósággal. Leitner Attila az Origónak hozzátette, Habony nem szól bele a lap tartalmába, s tulajdonosi elvárás, hogy az állami hirdetések mellett felhúzzák a piaci hirdetők számát.