Egyre nagyobb tiltakozás övezi a szakképzés átalakításával kapcsolatos kormányzati terveket. Eddig az egyik legnagyobb gond az volt, hogy az idén szeptembertől bevezetésre kerülő új rendszerről szinte semmit nem lehetett tudni azon kívül, hogy az iskolatípusokat - teljesen fölöslegesen, ráadásul félrevezető módon - átnevezik, a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. A szakmai szervezeteknek véleményezésre megküldött, illetve nemrég nyilvánosságra került közismereti kerettantervekről szóló előterjesztés tovább borzolta a kedélyeket, legutóbb a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) tette közzé állásfoglalását, amelyben jelezték: az egész koncepciót elutasítják.
A kormány állandóan arra hivatkozik, hogy a szakképzés átalakítására a munkaerőpiac igényeinek változása miatt van szükség, hiszen - mint az előterjesztésben olvasható - "a gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez folyamatos, jól tervezett és strukturált szakképzett munkaerő szükséges". Ez valóban így van, ám mint az MPT szakértői rámutattak, a szóban forgó kerettanterv épp a célokkal ellentétes hatást érne el. A szakgimnáziumokban a közismereti óraszám mintegy 600-zal csökkenne, a szakközépiskolákban pedig csak heti hat órában tanulnának közismereti tárgyakat - fizika, kémia, biológia, földrajz - a diákok. Hiába ígéri a kormány, így gyakorlatilag lehetetlenné válik a diákok felkészítése az érettségire, ezzel a szülőket és a tanulókat is becsapják. De magával az érettségivel is sok a gond, a jelenleg 11. évfolyamon tanulók szakmai érettségi vizsgájának vizsgakövetelményei még csak nem is ismertek.
Az MPT azt kéri a kormánytól, mondjon le a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok bevezetéséről, a szakképzés szükséges modernizációjának tervét pedig a szakma képviselőivel tárgyalják újra (a változtatások hatását csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási jogi osztálya vizsgálta, az is csupán egyetlen napot fordított a témára).
A Pedagógusok Szakszervezete is azt kéri, hogy legalább egy évvel halasszák el a kerettantervek bevezetését. Közleményükben jelezték: a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy a szakgimnáziumokban ne jusson idő a közismereti tárgyakra, ami miatt a tanulók a felsőfokú tanulmányokra való felkészülésben is hátrányba kerülnek. Elfogadhatatlannak tartják továbbá, hogy bár a közismereti kerettantervek egyeztetése zajlik (de még nem fejeződött be), a szakképzési kerettantervek közigazgatási egyeztetése még meg sem kezdődött. A tervezett átalakításokat még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is bírálta. Állásfoglalásuk szerint a közismereti tárgyak csökkentése komoly veszély a rendszer egészére, szembe megy a természettudományos műveltség növelésének korábban megfogalmazott szándékával. Problémának látják azt is, hogy a közismereti oldalon pedagógus álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel. Ők is azt kérik hogy az átalakítások bevezetését egy évvel halassza el a kormány.
"Tartalmi kérdésekről semmilyen egyeztetés nem volt" - mondta lapunknak Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, aki a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként hónapok óta tárgyal a kormány képviselőivel. Tóth szerint nagy gond az iskolákban, hogy a láthatatlan kerettantervek miatt nem tudnak tervezni a következő tanévre, ráadásul a foglalkoztatás oldaláról sem látják át a helyzetet. A sztrájkbizottság a mai napon egyeztet újra a kormánnyal, feltehetőleg a közismereti óraszámok csökkentésének problémája is felmerül majd.
Nyílt levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy budapesti faipari szakközépiskola magyar tanára. Sulyok Blanka, tiltakozik a szakképzés tervezett átalakítása ellen.
Mint írta, a tanulók nagy része nem az irodalmi műhely miatt választja az intézményt, de tizennégy évesen lehetetlen biztosnak lenni abban, hogy az ember mivel szeretné tölteni felnőtt éveit; egyik diákjából kommunikáció szakos hallgató lett, de van köztük zeneszerző, slam-szövegíró is, egy másik tanulója faipari helyett építészmérnöki pályára készül.
A tanárnő szerint mindez annak köszönhető, hogy ezeket a fiatalokat nem állították rá arra az egysíkú életpályára, amely a következő generációkra vár. Úgy látja azzal, hogy az iskolák közti átjárást, és az egyéb irányú továbbtanulás lehetőségét ellehetetlenítik, a lemorzsolódás az eddiginél is drasztikusabb lesz.
A tiltakozások ellenére Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerda reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, az új rendszert szeptembertől mindenképp szeretnék bevezetni. Az NGM szerda délután közleményben is jelezte: nincs ok a halasztására, a szervezetek tiltakozását pedig érthetetlennek tartják.
