költségvetés;Országgyűlés;büdzsé;

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. MTI Fotó: Bruzák Noémi

- "Zsarnokok büdzséje" - Vitáztak a képviselők a Parlamentben

Az Országgyűlés megkezdte szerdán a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Míg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a 2017-es központi költségvetést, addig Tóbiás József MSZP-elnök a szemfényvesztés költségvetésének, és alapjaiban elhibázottnak nevezte a büdzsét. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke egyaránt megalapozottnak nevezte a javaslatot, az ellenzék azonban erősen támadta a büdzsét, a "kiszáradt gazdaság", a leszakadás, a magánérdekek, a "zsarnokok és az erkölcsi nullák" költségvetésének titulálva azt. 

Tóbiás: alapjaiban elhibázott a büdzsé

Tóbiás József. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Tóbiás József. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán a parlamentben. Tóbiás József a törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. Az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapjaiban elhibázott a büdzsé, a társadalom kettészakítottságát és Magyarország régiós országoktól való lemaradását erősíti. Az ellenzéki politikus szerint semmi sem látszik a több pénzből az oktatás területén, míg a nyugdíjemelés mértéke megalázó. Jelezte, az MSZP a szociális területre, az oktatásra és az egészségügyre szán több forrást és ezt kezdeményezve nyújt be átfogó költségvetési módosítócsomagot.

LMP: a leszakadás költségvetése
A további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka. Az ellenzéki párt képviselője úgy vélte: ez a költségvetés a ma rendelkezésre álló alternatívák között a legrosszabb választás, rossz döntéseket tartalmaz rosszul kitűzött célok érdekében, nem old meg sürgető problémákat és nem segít Magyarországon. "Ez a további leszakadás és szétszakadás költségvetése, nem jó másra, mint növelni a szakadékot a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között. Ez a költségvetés a magánérdekek költségvetése, a kormány írta, de a szerzők kezét oligarchák fogták és irányították" - fogalmazott.
Úgy vélte: a 2017-es költségvetés "betonba önti" azt az alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikát, amelynek egyetlen célja, hogy a külföldi multicégek összeszerelő üzemévé tegye Magyarországot. Schmuck Erzsébet az elmúlt három év költségvetéseinek hatását összegezve kiemelte: a magyar emberek több mint 40 százaléka létminimum alatt él, 2 millió adózó a létminimum alatt keres és közülük több mint 300 ezren vannak, akiknek munkajövedelme a szegénységi küszöböt sem éri el. Ma Magyarországon 8 óra munka a szerény megélhetéshez is a kevés, nem véletlen, hogy lassan egy teljes generáció dönt a kivándorlás mellett - jegyezte meg.


Biztonságról beszél Varga


Varga Mihály a jövő évi költségvetés fő célkitűzéseként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működtetésére, amennyit az állami bevételekből fedezni lehet. Hozzátette: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol. A miniszter expozéjában közölte: csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa; több pénz lesz például oktatásra, egészségügyre, a jóléti szférára. Az önkormányzatok jövőre 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forintot biztosít - ismertette.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. MTI Fotó: Bruzák Noémi

ÁSZ: megalapozott a költségvetés

Domokos László, a számvevőszék elnöke közölte, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottnak tartja a 2017-es költségvetési törvényjavaslat egészét. Hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek. Az ÁSZ-elnök azt mondta, a törvényjavaslat - egy előírás kivételével - megfelel az alaptörvényben, a stabilitási törvényben, valamint az államháztartásról szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.
    
Hasonló véleményen a KT

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke MTI Fotó: Bruzák Noémi

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke MTI Fotó: Bruzák Noémi

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat - ismertette Kovács Árpád, a szervezet elnöke. Elmondta, a törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. Az adóbevételeket összességében reális alapon, az egyéb bevételeket konzervatívan tervezték - értékelt, hozzátéve: a növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére.

"Mindenki léphet egyet előre"

Szűcs Lajos. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szűcs Lajos. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A 2017-es költségvetés garantálja, hogy mindenki egy újabb lépést tehessen előre - mondta Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka. Az intézkedések közül kiemelte, hogy csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája - 27-ről 5 százalékra -, továbbá az éttermi és az internetszolgáltatásoké, 18 százalékra. Az éttermi vendéglátással kapcsolatban a politikus megjegyezte, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket az áfacsökkentés, akkor 2018-ban tovább, akár 5 százalékra is mérséklődhet a forgalmi adója. 2017 a lakásépítés éve lesz Magyarországon - folytatta a kormánypárti képviselő -, a költségvetés ugyanis több mint 200 milliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására. Ezzel ráadásul munkahelyek ezrei jöhetnek létre az építőiparban - hívta fel a figyelmet. 2017-ben kibővül az életpályaprogramokban részt vevők köre: a kormányhivatalok dolgozói előtt is megnyílik ez a lehetőség - közölte a Fidesz politikusa, hozzátéve, hogy mások mellett a rendvédelmisek, a felsőoktatásban dolgozók, a pedagógusok és az adóhivatali foglalkoztatottak fizetése is emelkedik majd.

PM: ez a zsarnokok költségvetése

A zsarnokok és az erkölcsi nullák költségvetésének nevezte a 2017-est Szabó Tímea, a PM független képviselője, aki szerint 8 millió ember elszegényedése várható. A PM tiltakozik a zsarnokság és az eszement pénzszórás költségvetése ellen - jelentette ki  a politikus, aki 120 milliárd forintos átcsoportosítást javasolt az egészségügyi dolgozók béremelése érdekében. Gyermekétkeztetésre további 50 milliárd forintot költene, 15 ezer forintra emelné a családi pótlékot és bevezetné az alapjövedelmet - ismertette kezdeményezéseit a képviselő, aki a nettó minimálbért 100 ezer forintra emelné. Bírálta, hogy "nem a gyermekek sportjára költenek, hanem Orbán Viktor eszement szórakozására", például nemzeti lovardára 2 milliárd forintot. Sérelmezte a közmunkaprogram forrásainak mérséklését, de azt is, hogy kevesebb jut szolgálati nyugdíjra, a rokkantak támogatására vagy árvaellátásra, családi pótlékra. Feltette a kérdést: mire fordítja a kormányzat az egészségügy 160 milliárdos többletét? Attól tartott: béremelésre ebből nem jut, sem a budapesti kórházak fejlesztésére, miközben új szuperkórházat tervez a kabinet.

A KDNP is lelkes

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével egy átlagos család évente mintegy 35-40 ezer forintot takaríthat meg. Növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye, az otthonteremtési lehetőségekre pedig összesen 211 milliárd forintot szán a kormány - sorolta. A kormánypárti képviselő hangsúlyosan szólt arról, hogy jövőre 1600 milliárd forintnyi hazai forrás szolgálja a fejlesztéseket, és azt is kiemelte, hogy az Orbán-kormány 2010 óta mindig tartani tudta a büdzsék sarokszámait.

A "kiszáradt gazdaság" költségvetése

Z. Kárpát Dániel. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Z. Kárpát Dániel. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Z.Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, hogy számos ponton "szakmai blődlik" szerepelnek az előterjesztésben. Újra biankó csekket kérnek, mint az elmúlt hat évben sokszor - összegezte véleményüket az ellenzéki politikus, aki feltette a kérdést, ez már a polgári Magyarország vagy lesz még rosszabb? Szóvá tette, hogy még a 2015-ös büdzsével sem számoltak el, zárszámadás nélkül adta be kormány a jövő évi költségvetést. Április végén megfelelő a pénzügyi adatok sem álltak rendelkezésre - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy újra 150 ezer felé kúszik a 90 napja nem teljesítő adósok száma, így a  devizahitelesek megmentéséről beszélni "katasztrofális bűn". Az ellenzéki párt a "kiszáradt gazdaság" költségvetéseként összegezte a javaslatot. 

Feloszlatta magát az öttagú képviselő-testület a Békés megyei Biharugrán, a településen időközi választást kell kiírni - írta szerdai számában a Békés Megyei Hírlap.