Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-je megdöntötte Simicska Lajos Közgép Zrt.-jének nyereségi rekordját. A nem hivatalos adatok szerint a vállalat a 2015-ben ugyanis 124,5 milliárd forint nettó árbevételt ért el, s 11,1 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el - közölték. Összehasonlításképp Orbán Viktor egykori szobatársának cége a legjobb évében, 2014-ben 112,9 milliárdos bevételt tudhatott magáénak, ám adózott eredménye magasabb, 13 milliárd forint volt ekkor. Cége teljesítményével Szíjj tavaly sokat javított a Forbes magazin leggazdagabb magyarokat felsoroló listáján, 74,3 milliárdra becsült vagyona a 12. helyre volt elég, 2014-ben "csupán" 29. volt 23 milliárd forinttal.
A gazdaság jól láthatóan kettévált reálszférára és "irreálszférára" - írta a Napi.hu friss, leggazdagabb magyarokról szóló listájának bevezetője. Az előbbit a piaci verseny, az utóbbit a milliárdos közbeszerzési győzelmek, a földpályázatok és a valós verseny nélkül megszerezett megbízások gyarapítják.
E kettősség korábban is megfigyelhető volt, tavaly azonban élesen elkülönült a két világ. A változás a legbefolyásosabbak listáját is érinti: kiderült, a politikai színtér, a kormányzati háttér, a barátságok, partnerségek változásai rövid idő alatt jelentősen megváltoztathatják a közélet szereplőinek befolyását.
A top 100-ba bekerülő leggazdagabb magyar közül csupán 14 került be az ötven legbefolyásosabb közé. A 12 tagú magyar kormányból heten szerepelnek a befolyáslistán - mindannyian befértek az első húszba, Simicska Lajos nagyvállalkozó és köre befolyása pedig jelentősen csökkent egy év alatt.
Hihetetlen sikerek
A Tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt az utóbbi években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben „csak” 18 milliárdot, 2013-ban már 54 milliárd forintot termelt ki a vállalat, 2014-re ez az összeg 86 milliárd lett. Ugyanekkor 40 millióról 2 milliárdra növekedett a kifizetett osztalék is, Szíjj és üzlettársa pedig 21 milliárdos magánvagyonnal felkerült a leggazdagabb magyarok listájára. Bár Szíjj távol tartja magát a politikától, az MSZP kormány alatt nem ment olyan jól a cégnek, ellenben a fideszes politikusokkal jó kapcsolatot ápolnak. A vállalat megerősödésében fontos szerepet játszott Hódmezővásárhely is: a Duna Aszfaltnál sem tagadják, hogy fordulópontot hozott, amikor 2007-ben összeolvadtak a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-vel. A két legnagyobb kaliberű megbízásukat a hódmezővásárhelyi referenciáknak köszönhették. Ők újíthatták fel a 47-es főutat 7 milliárd forintért, és építhetik meg az M43-as autópályát Makótól Nagylakig. A 40 milliárdos tenderen az EMKS konzorciumot győzték le, amelynek nem kisebb tagjai voltak, mint a Közgép, az EuroAszfalt, a Magyar Aszfalt és a Switelsky. A komoly útépítési múlttal rendelkező vállalatokkal szemben a Duna Aszfalt korábban soha nem épített autópályát. Szíjjék 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot adtak a munkálatokra, majd az eredményhirdetés után a kormány úgy döntött, hogy 9 milliárdos támogatást ad az építkezésekre. A vesztesek megtámadták a pályázatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de elutasították a panaszukat.
Az már Orbán és Simicska összeveszése előtt is ismert volt, hogy a Duna Aszfalt jó viszonyt ápol a Fidesszel: 2009-ben a cég egy nagykőrösi megbízására reagálva az MSZP „narancsszínű pénzszivattyúnak” nevezte a vállalatot: a cég az egyik helyi út burkolatának felújítását nyerte el, amelyre az önkormányzat meghívásos közbeszerzést írt ki. Ugyanakkor a tavaly februári "G-nap" után világossá vált, hogy a Duna Aszfaltot a Közgép riválisaként építik fel: először egy 3,3 milliárdos útfelújítási beruházást vittek el a Közgép elől, majd egy debreceni önkormányzat által kiírt, 2,1 milliárdos útépítési tendert nyertek meg - 700 millióval a becsült ár alatt.
A vállalat tündöklése azonban már 2012-ben elkezdődött, amikor sztrádaépítési referencia nélkül elvitte a Makótól a román határig terjedő autópálya-szakasz megépítését. A 46,5 milliárdos megrendelés több mint duplája volt a Duna Aszfalt 2011. évi 22 milliárd forintos árbevételének. Azóta is rendszeres befutója a nagy mélyépítő tendereknek, olyanoknak, mint például a 34 milliárdos Békés megyei ivóvízminőség-javító beruházás Mészáros Lőrinc érdekeltségével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen. A növekedés ugyan nem akkora mértékű, mint a felcsúti polgármester cégénél, de így is szemmel látható: a Duna Aszfalt 2012-ben körülbelül 60 milliárd forintot nyert el, 2013-ban már majdnem 90 milliárdot. 2014-ben egyedül indulva már 30,4 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott, míg partnereivel közösen további 73 milliárd forintot nyert, azaz összesen mintegy 103,4 milliárdot. Tavaly önállóan csaknem 24, konzorciumban pedig 61,7 milliárd forint értékű állami, önkormányzati megbízást szakított Szíjj cége.
A Duna Aszfalt nem csak a Békés megyei beruházás kapcsán kötődik a Mészáros-családhoz, Szíjj a pletykák szerint nagyon jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor kedvenc falujának polgármesterével. Így nyerhette el például a vállalat pályáztatás nélkül, meghívásos alapon az Alcsúti Arborétum vizes felújítási munkálatait. A Duna Aszfalt kiemelt támogatója a felcsúti focinak is. Szíjj és Mészáros egyik legutóbbi közös projektje a Magyar Építő Zrt. felvásárlása. Piaci körökben sokáig azt pletykálták, hogy a céget a Mészáros és Mészáros fogja megvenni, de az utolsó pillanatban a Körösaszfalt Zrt. futott be, ami a Duna Aszfalt egyik leányvállalata. A Körösaszfalt kinevezett vezérigazgatója a 27 éves Pálffy Balázs, aki amellett, hogy Mészáros Lőrinc vőjelöltje régebben Tessely Zoltán korábbi fideszes bicskei polgármester titkára is volt. Egyébként Tesselyt azóta Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosává nevezték ki (ide tartozik Felcsút is). Emellett a vállalat igazgatóságában feltűnt Csík Zoltán, aki 2014-ben fél évre a Mészáros-család érdekeltségébe tartozó Aranykorona Zrt. vezető tisztségviselője volt.
A háború áldozata
A tavaly február óta eltelt időszak egyértelműen Simicska és a Közgép ellehetetlenítéséről szólt, és a cég visszaesése igencsak szembetűnő. Az év első két hónapjában a cég partnereivel közösen mindössze 1,8 milliárd forintot tudott elnyerni a különböző közbeszerzéseken. Összehasonlításképp 2013 januárjában 8,7, 2014-ben pedig 20,3 milliárd forint jött össze. 2015-ben a Közgép mindössze 1,3 milliárd forint értékben nyert közbeszerzésen, ehhez képest például az Átlátszó adatai szerint 2013-ban Simicska cége egyedül vagy valamilyen konzorcium tagjaként összesen 432 milliárd forintnyi pályázatot nyert el. Ugyanakkor már 2014-ben sem nyertek annyi közbeszerzést, "csupán" 100,6 milliárd forintnyi pályázaton diadalmaskodtak - összevetésképp előző évben csak novemberben 124 milliárdot nyertek.
A Közgép-ellenes stratégia részeként az utóbbi egy évben vagy kizárták őket az éppen aktuális tenderről, vagy más céget hoztak ki győztesként. Komoly érvágás volt például tavaly áprilisban, hogy az M4-es autópályán folyó munkálatokat kartellgyanúra hivatkozva felfüggesztette és nem fizette ki a kormány, vagy hogy júniusban, az M0-s autópálya déli részén a zajvédő fal építésére az a Duna Aszfalt kapott megrendelést, amely 700 millióval többért vállalta a munkát a Közgépnél - utóbbit kizárták az "aránytalanul alacsony ár" miatt. Az M4-es esetében a kormány Brüsszelre mutogatott, ám mint később kiderült, az Európai Bizottságnál nem kérdőjelezték meg a tenderezést. Ennél is nagyobb csapás volt Simicska cégére az, hogy tavaly nyáron a gönyűi kikötő építésének közbeszerzésekor egy hajó fedélzetének alapterülete miatt kimondták: hamis adatszolgáltatás történt, amikor a Közgép 200 millióval olcsóbb ajánlatot adott a Mészáros Lőrinc cégét is magában foglaló riválisnál, ezért három évre valamennyi közbeszerzésből kizárták a céget. És bár szeptemberben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság visszaengedte a Közgépet a műveleti területre, az továbbra is feketelistán maradt. A cég első fokon megnyerte a pert, és bár a kikötőfelújítás elúszott, de legalább indulhatnak továbbra is közbeszerzéseken. Ám az elmaradó megrendelések miatt októberben a Simicska-zászlóshajó már bejelentette, dolgozóinak mintegy felétől kénytelen megválni.
Az építő- és élelmiszer-ipari sikerein felbuzdulva tavaly nyáron újabb területen is szerencsét próbált Mészáros Lőrinc. A gázszerelőből lett milliárdos a hűtés- és klímatechnikában látta meg a fantáziát, és részesedést vásárolt az egyik legjobb piaci szereplőként számon tartott CLH Kft.-ben. Orbán Viktor kedvenc falujának polgármestere mellett megjelent a társaságban a Körösaszfalt Zrt., illetve Szíjj László és a korábbi Duna Aszfalt-tulaj Varga Károly is.
A CLH-ban Mészárossal közösen megjelenő Körösaszfaltnak részben szintén Szíjj a tulajdonosa, részben pedig a Duna Aszfalt. A CLH egykor állami vállalat volt, amelyet 1994-ben privatizáltak. Az elmúlt három évben 6,5-6,8 milliárd forintos bevétel mellett 70-100 millió forint üzemi szintű nyereséget termelt.
Korábban is volt kedvenc
Nem újkeletű, hogy egy cég hasonlóan tündököl a Fidesz egén. Az első Orbán-kormány idején a Vegyépszer Rt. is hasonlón ment át miután a vállalat négyötöde a Nagy Elek vezette Épszer Unió Befektető Kft. tulajdona lett. Az egykori oknyomozó, Ferenczi Krisztina összesítése szerint az Orbán-kormánytól kapott sztrádaépítési program kivitelezése nyomán 2001-ben mintegy 100 milliárdos, 2002-ban 163 milliárdos, 2003-ban pedig mintegy 70 milliárd forintos árbevételt ért el a Vegyépszer. A vállalat, amely az előtt sosem épített autópályát olyan alvállalkozói kört gyűjtött saját érdekeltségében maga köré, hogy a kormányváltást is túlélte, s több sztrádaépítésre kiírt tendert nyert el a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején is. Így részt vett a dunaújvárosi Duna-híd, az M6-os autópálya budapesti szakaszának és az M7-es egyik szakaszának az építésében. A hazai infrastrukturális beruházásokban ezzel együtt is egyre csökkent a vállalat súlya, így ezzel párhuzamosan egyéb üzletekben és külföldön is próbáltak terjeszkedni. Ennek ellenére 2013-ban csődegyezséget kellett kötnie a hitelezőivel.