Barátságosnak egyáltalán nem mondható hangulatú sajtótájékoztatón próbálta a bizonyítványt magyarázni Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, illetve Jánosi Zoltán, a Szépirodalom Kollégiumának vezetője tegnap. Utóbbi részéről még érezhető volt a szakmai jó szándék, de az alelnök hosszasan, kissé arrogánsan érvelt amellett, hogy nem igaz az a vád, amely szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntene be bizonyos folyóiratokat. Mint ismert, a hét elején több írószervezet is tiltakozott a Nemzeti Kulturális Alap bizonyos folyóiratokat a megszűnés sorsára „segítő” döntései ellen.
Doncsev tegnap egy panaszáradattal kezdte mondandóját, amely szerint az NKA bevételei folyamatosan csökkennek. 2009-től az alap az ötös lottó játékadójából jut bevételhez, de az alelnök szerint, amíg az alap ebből a forrásból 2013-ban még 11 milliárd forinthoz jutott hozzá, addig idén már csak 9,9 milliárd fordítható erre a célra. Doncsev szerint emiatt csökken folyamatosan a szakkollégiumok által felosztható összeg is, amíg ez a keret 2013-ban 4,9 milliárd forint volt, az idén már csak 3,6 milliárd áll rendelkezésre. A pályázati igény viszont idén elérte a 36 milliárdot. Azt is elmondta az alelnök, hogy kulturális fesztiválokra a teljesíthetőnél jóval több összegre pályáztak, csaknem tizenkétszeresére, de szemrehányóan hozzátette, hogy az elutasítottak közül senki sem írt levelet, nem keltett botrányt a sajtóban. Korábban még arról is beszélt, hogy bár a középiskolában csak négyes volt matematikából, sőt hármasra érettségizett mégis igyekszik eligazodni a számok között, ellentétben néhány újságíróval, vagy tiltakozóval. És ezzel el is jutottunk a botrányt kavart témakörhöz, vagyis a folyóiratok támogatásához.
És jönnek azok a vitaalapot kiváltó számok: az NKA 2014-ben még 200 millió forintot osztott el erre a célra, az igényelt összeg kevesebb, mint felét, még sem volt balhé, tette hozzá ironikusan az alelnök. Idén ez az összeg az alelnök szerint a fél milliárdot is meghaladta, mégis botrány lett, hiába támogatták az igények csaknem hetven százalékát. Csakhogy az is elhangzott, és tegnapi számunkba is megírtuk, hogy átalakították a támogatási rendszert, vagyis megszűntek a három évre tervezhető pályázatok, megszűnt az önálló folyóirat szakkollégium, a keretet hozzácsapták az egyes szakkollégiumokhoz, illetve azok saját hatáskörben kiegészíthették azt. Ezt több szakkollégium, mint például a szépirodalmi meg is tette. Doncsev szerint vagy hozzá nem értő, vagy nem mond igazat az, aki azt állítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap nyírna ki mostani döntéseivel lapokat, hiszen „nem vagyunk sem lapalapítók, sem lapfenntartók, akkor nem nyírhatunk ki semmit” – jegyezte meg. Arra a később feltett kérdésére, mely szerint az NKA-n kívül akkor milyen, mondjuk állami forrásokra számíthatnának a folyóiratok, nem érkezett válasz. Az elmúlt évek gyakorlata szerint ugyanis a szakmai folyóiratokat alapvetően a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával lehetett életben tartani.
Ezt tegnap sem cáfolta senki, sőt az alelnök meg is erősítette ezt az állítást, hiszen elmondta, hogy az önkormányzatok és mások kihátráltak a folyóiratok mögül és így szinte egyedüli mecénás maradt az NKA. Doncsev szerint az sem igaz, hogy egyes folyóiratok – Revizor, Mozgó Világ - egyetlen fillért sem kaptak idén, hiszen tavaly a még létező Folyóiratkiadási Szakkollégium mindkét orgánumnak ítélt meg póttámogatást a 2016-os évre. Az alelnök arról is beszélt, hogy ők a szakma kezébe adták a döntést. Ez érdekes kijelentés, hiszen az egyes kuratóriumok tagjainak a harmadát delegálják a szakmai szervezetek, harmadát a Magyar Művészeti Akadémia és harmadát Balog Zoltán miniszter. Doncsev azokra is tett megjegyzést, akik bár benn ülnek egy kuratóriumban mégis aláírnak például egy szakmai tiltakozást, az alelnök szerint ez őt arra emlékezteti, amikor Demszky Gábor még főpolgármesterként beállt a kátyúk ellen tüntetők közé és nyomta a dudát.
Később szót kért Erős Kinga kritikus, a Szépirodalmi Szakmai Kollégium egyik szakmai delegáltja, aki a tiltakozó nyílt levelet aláíró Irószövetség elnökségi tagja is. A kritikus azt mondta, hogy bár tagja a szakkollégiumnak, mégis fontosnak tartotta, hogy az áldatlan forráshiányos helyzet következményeire felhívja a figyelmet. Arról is szólt, hogy ők más tevékenységek – ösztöndíjak, könyvkiadók könyvheti megjelenése - támogatásától vették el a pénzt – a folyóiratok javára. Doncsev András arról is beszélt, hogy próbálnak pótlólagos forrásokat szerezni a folyóiratok támogatására, de azt hogy ez milyen konkrétumokkal jár nem tudhattuk meg, így a nagyszámú érdeklődő, megszűnő félben lévő lapok szerkesztői továbbra a bizonytalanság érzésével távozhattak a Nemzeti Kulturális Alap épületéből.
Túlélők és megszűnők
Jánosi Zoltán, az NKA Szépirodalom Kollégiumának vezetője elmondta: a testület idén 85 millió forintot kapott folyóirat-támogatásra, ez az összeg a szépirodalmi folyóiratokra fordított tavalyi támogatási összeg kevesebb, mint fele. Ezért úgy döntöttek, hogy annak érdekében, hogy legalább néhány bajban lévő lap továbbra is életben tudjon maradni, a szépirodalmi kollégium a rendelkezésére álló 205 milliós, nem folyóiratokra fordítható keretből 59 millió forintot csoportosítottak át folyóirat-támogatásra, ezzel a 144 millió forinttal szemben a beérkezett pályázatok forrásigénye megközelítette a 400 millió forintot. Kiderült az is, hogy bár szakmai szempontokat emlegettek, különösebb feltételrendszernek nem kellett idén megfelelni a pályázóknak, tehát nagy valószínűséggel a szubjektív szempontok domináltak.
Ezt erősíti az egyik kurátor, Csontos János író kifakadása, aki azt mondta, amíg ő kurátor, a Mozgó Világot nem támogatja, mert "bűnben fogant" és túl közel áll Gyurcsány Ferenchez. Doncsev András hozzátette, ez Csontos magánvéleménye és nem az NKA hivatalos álláspontja. Arra a kérdésre, hogy miért nem kapott támogatást a 2000, azt válaszolták, mert kevés a példányszáma. A támogatott folyóiratok közül hét - a Magyar Napló, a Jelenkor, az Alföld, a Forrás, a Tiszatáj, a Hitel és a Kortárs - kapott magasabb, 8 és 12 millió forint közötti összeget. Az online folyóiratok közül a legnagyobb támogatást, 5 millió forintot a Litera portál kapta. A nyomtatott lapoknál a 17 budapesti közül 10, a 16 vidéki közül szintén 10, valamint a 6 határon túli pályázat mindegyikét támogatták.
