A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) még mielőtt idén január elsejével Fekete György Magyar Művészeti Akadémiája (MMA) megszállta volna, önként hajtotta fejét a bárd alá. Azzal például, hogy tavaly nem merte kiírnia hároméves folyóirat-támogatási szerződéseket. Ez a több tucat kiemelt művészeti és irodalmi folyóirat számára (mint a Filmvilág, Jelenkor, Színház, Balkon) hosszú távon jelentett biztos finanszírozást. Akkor az NKA azzal érvelt, nem akart hosszú távú elkötelezettségeket tenni, hiszen az MMA megérkezésével teljesen átrendeződött a kollégiumi struktúra, illetve az igazgatóság összetétele. Az új, immár MMA-kompatibilis kuratórium megalakulása után magát a Folyóirat-kiadási Kollégiumot is megszüntette a mecénás alap. Ez azért problémás, mert számos folyóirat nem fért bele egyik kollégium profiljába sem. A folyóiratok támogatását az egyes szakmai kollégiumokhoz csapták, de a pályázatot még a megszűnő folyóirat-kuratórium írta ki. Csakhogy nagyon megkésve. Az ideális szeptemberi időpont helyett tavaly december 22-én jelent meg a felhívás.
Az NKA nem siette el, a beadási határidőt is jó bőre szabta, februárban megjelölve, a döntések pedig április második felében jelentek meg. Erre azért volt szükség, mert meg kellett várni, amíg felállnak az új szakmai kollégiumok. Ezt még túlélték volna a lapok, csakhogy kiderült, hogy a korábbi évekhez képest fele, 350 milliós forint állt rendelkezésükre – írta meg múlt héten a HVG. Összehasonlításul: 2015-ben 655 millió, 2014-ben 633 millió forint volt a keret, ami év közben növekedett is, tavaly előtt 790 millió forintra. Az NKA is belátta, hogy ebből nagy botrány lesz, de több pénzt nem adott, ám megengedte a szakmai kollégiumoknak, hogy más projektektől elvonva a forrásaikat, kibővítsék az összeget. Ezzel további 158 millió forinttal nőtt a folyóiratokra szánt büdzsé, de ez is harmadával kevesebb, mint korábban. Voltak felsőséggel gondolkodó kollégiumok, ilyen volt a képzőművészeti. Ahol szintén katasztrófa fenyegetett, ugyanis 24 millió jutott volna számukra, miközben eddig 70 millió forint körüli összeggel számolhatott a Balkon, az Új Művészet, az Artmagazin és a számos az interneten hozzáférhető lap. Az idei igény pedig 100 millió forint körül volt. Fabényi Júlia a kollégium elnöke elérte, hogy 60 millió forint legyen a keret. Az Iparművészeti Kollégiumnál a 4 milliós keretből 24,5 millió font lett. Nem így a Színházi Kollégium esetében, a testület a 21 milliós keretét csak alig több, mint 6 millió forinttal tudta növelni.
Elhallgatott Színház és Muzsika
Így vérzett el a Színház című folyóirat. Tompa Andrea főszerkesztő elmondta, bár kaptak, a tavalyi 17,5 millió forint helyett 6,7 millió forintot az NKA-tól, de ez az eddig megjelent, illetve nyomdában lévő májusi, és a nyári dupla szám finanszírozására megy el. Ugyanis az ez évben megjelent számaik eddig hitelbe készültek. Tompa szerint nem lehet tovább csökkenteni a költségeiket, hangsúlyozta, egy print lap esetében sem papírra kell a pénz, hanem a szellemi tartalomra. „Olyan tartalomra, amely mögött sokszor több havi munka áll.” Hozzátette, lépésüket figyelemfelkeltőül szánták, szerinte ugyanis nem lehet megalkudni azzal a helyzettel, hogy hónapokig nem kap pénzt egy folyóirat, hónapokig nem tudnak fizetni a szerkesztőknek.
Nem szűnik meg teljesen a Színház, a szinhaz.net internetes kiadásuk tovább működik. A Muzsika című lap is kapott támogatást, de a Színházhoz hasonlóan csak a tartozásaik rendezésére, és a júniusi számra elegendő – mondja az idén 59 éves lap főszerkesztője Feuer Mária. Spórolni már nincs miből: fizetése senkinek nincs, a két szerkesztő számlára dolgozik, a főszerkesztő közel egy éve, egy fillért sem vesz föl – nyilatkozta korábban. Lapunknak kifejtette: Meggyőződése, hogy a Muzsika megszűnését az egyébként propagált kortárs zene is megsínyli, mert eredményeit egyedül a Muzsika kísérte figyelemmel. Feuer Mária szerint egyelőre online jelennek csak meg.
Hatalmas veszteség
A Beszélő már évek óta nem jelenik meg print formátumban, de most az online verzió sem kapott támogatást. Neményi László főszerkesztő azt nyilatkozta, hogy arra is a munkatársaknak kell összeadniuk a pénzt, hogy ne kapcsolják le a szervert, így legalább a lap archívuma megmaradjon. A 2000 című lap sem kapott támogatást, ők január óta csak neten vannak jelen, esély sincs a print változat újra indulására.
A legnagyobb baj a Szépirodalmi Kollégiumban volt, a korábbi 250 millió forint helyett 85 millió állt rendelkezésre, amit a kollégiumnak 144 millióra sikerült feltornászni, ami így is messze volt az elégséges összeghez – mondta el lapunknak Jánosi Zoltán, a kollégium elnöke, akik, egyedüliként ma reggel sajtótájékoztatón magyarázzák meg döntésüket. Az irodalomtörténész a Népszavának elmondta, arra törekedtek, hogy mind a vidéki, mind a fővárosi lapok közül a legjelentősebbek megmaradjanak. Nem akarták a fűnyíró elvet követni, mert akkor még több lap került volna bajba. A határon túli kiadványok közül igyekeztek minden periodikának juttatni valamit. Nem gondolják azt, hogy megoldották a folyóirat finanszírozást, csupán azt, hogy egy lehetetlen helyzetet kezelni tudtak, tisztában vannak azzal, hogy a folyóiratok ellehetetlenítésé hatalmas veszteség az élő magyar irodalom számára.
Tiltakoznak az irodalmi szervezetek
Széles körű szakmai összefogásra szólít fel öt reprezentatív író szervezet, a Nemzeti Kulturális Alaptól pedig azt várja, hogy „ haladéktalanul biztosítson megfelelő összeget a folyóiratok megjelenésére, továbbá pótolja a szakmai kollégiumok által véghezvitt átcsoportosítással kieső forrásokat.” A Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által aláírt, és lapunkhoz eljuttatott tiltakozás szerint „A forráskivonás alapjaiban érinti a kortárs irodalom közvetítését, jelenét és jövőjét, ugyanis olvasók nélkül nem létezhet kortárs irodalom.” Mint megjegyzik, a magyar irodalmi kultúra és nyilvánosság legalább két évszázadra visszamenőleg hagyományosan folyóirat-centrikus.
Így a színvonalas határon túli és vidéki folyóiratok ellehetetlenülése nem pusztán egy sajtótermék, szellemi műhely megszűnéséhez vezethet, hanem „a helyben gondozott, Kárpát-medencei fókuszú kultúraközvetítés és értékteremtés felszámolásához is.” Az írószervezetek szerint „teljes országrészek kophatnak ki a kortárs kultúrából, a határon túli magyar nyelvterületeken pedig nemzeti identitásunk megőrzésének évszázados munkája kerül veszélybe”. Hangsúlyozzák, minden európai ország állami költségvetése támogatja a nemzeti kultúrát, különös hangsúllyal a nyelvi önazonosság és a közösségi emlékezet megőrzésében nélkülözhetetlen irodalmat. „Irodalmi életünk, ezen belül folyóirat-kultúránk fenntartása alapvető nemzetstratégiai érdek, nem leépítésére, hanem nagyarányú fejlesztésére volna szükség.” – vélik az aláírók. Annál is inkább, mert „a szépirodalom intézményrendszerének 80 százalékát az NKA pályázatokon elnyert támogatások segítségével tartják fent, nehéz körülmények között, egyik napról a másikra élve”.
Lehet neten is
A Liget című folyóiratnak, akik szintén nem kaptak egy fillér támogatást sem, ugyanakkor sikerült áttérni az online megjelenésre. Ők nem elsősorban anyagi okok miatt, tavaly januártól már kizárólag a weben jelennek meg. A Népszavának nyilatkozó Horgas Judit szerkesztő szerint szembe kell nézni, hogy megváltozott a világ, megváltoztak az igények. Igenis olvasnak az emberek irodalmat a neten, csak jól kell tálalni. Sok fotóval, korszerű vizuális arculattal, kiemelésesekkel, és aktuális témákkal akár tízezres kattintásszámot is elérhet egy irodalmi mű – mondja a szerkesztő. „Lehet, hogy veszítettünk olvasót az átállással, de nyertünk is, az egyetemisták például irodalmai is inkább elektronikusan olvasnak” Ráadásul így ingyenesen tudják szolgáltatni a tartalmat. „Az NKA nélkül is életben maradunk” - mondta Horgas Judit, hiszen minden pályázati lehetőséget megragadnak. A Mozgó Világ sem kapott támogatást, de ők is mennek tovább. A HVG-nek nyilatkozó P. Szűcs Júlianna főszerkesztő szerint eddig is magántámogatók segítségével jelentek meg.
Ebben reménykedik Csáki Judit is, ugyanis lapja, a Revizor online sem kapott támogatást. pedig az elmúlt három évben az úgynevezett „kiemelt” folyóiratok közé tartozott, ezért három éven át garantált 11 millió forint támogatásból gazdálkodott. Amikor tavaly az év vége felé közeledvén sem volt nyoma az új pályázatok kiírásának, és kiderült, hogy megszűnik a Folyóirat Kollégium levelet írtak Hoppál Pétre államtitkárnak és Doncsev Andrásnak az NKA elnökének, hogy a vegyes profilú lap, vajon hova pályázzon, de érdemi választ nem kaptak – mondja Csáki Judit. Azonban nem adják fel olvasóik támogatását kérik: „elindítottuk „crowd-funding” kampányunkat; négy különböző olvasói támogatási csomagot állítottunk össze.” Fejlesztenek, új vizuális arculatot adnak az oldalnak, sőt saját youtube-csatornát is indítanak, a „rakottkrumpli” munkacímet viselő projekt video-kritikákat tartalmaz majd. Blog-hubot (blogok gyűjtőhelyét) is létrehoznak. A felkért bloggereik kultúrában utaznak majd, mintegy kiegészítésül a Revizor felületén megjelenő cikkek mellé, esetenként azokra reflektálva, azokkal vitatkozva. Felveszik a kapcsolatot a kulturális intézményekkel és az üzleti élet szereplőivel, illetve az olvasók támogatását is várják - olvasható az oldalukon megjelent nyílt levelükben.
