Meg kellene már érteni végre, hogy Csudaországban minden fordítva működik. Alkalmazkodni kellene az új helyzethez, akkor minden olyan szipi-szuper lenne. Miért nehéz felfogni, hogy amit az okostojás hazai és külföldi szakemberek mondanak, az ostoba agymenés, az építő kritika nem építő kritika, hanem hazug liberális gyíkember propaganda. Csudaországban a rossz az új jó, a jó az új rossz. A buta az új okos, a gazdag az új szegény, akit ezért támogatni kell, ahogy csak lehet. Az illiberális demokrata az új kommunista (de csak titokban), a paranoiával társuló megalománia pedig abszolút egészséges állapot.
Amikor O. V. megkezdte Csudaország felszabadítását a szörnyűséges öszödi böszme uralma alól, nem is sejtette, hogy 2016-ban még mindig lesz itt annyi sorosbérenc nyavalyás, akiket még nem sikerült külföldre üldözni, és miattuk egy-egy ügyben tízezreket megmozgató országos ellenállásba ütközhet. Ez is jelzi, hogy a NER még nem izzott be eléggé. A netadós tünti sem volt semmi, na de, hogy a tanárok sem értették meg, hogy minden az ő és a diákok érdekében történik? Hallatlan. Amikor a 2010-ben hatalomra került kormány belekezdett a közoktatás átalakításába, a diákok gyengén, sőt egyre gyengébben teljesítettek a szocialista-liberális kormányzás oktatáspolitikája miatt. Igaz, az OECD felmérése mást mutatott (2006-2009 között a magyar diákok 12 pontot javítottak a szövegértési feladatokban), de mint már tudjuk, nem ez a jó irány.
Csudaország urainak a teadélutánok során elfogyasztott varázssütik áldásos hatásának köszönhetően káprázatos nemzetmentő víziókkal telik meg az elméjük, s mivel politikájuk minden színterén a "ha támadják a felcsúti kisvasutat, meg kell hosszabbítani Kínáig" filozófiája érvényesül, az eltúlzott állami befolyás miatt kialakult oktatásügyi problémák megoldásának is az a kulcsa, hogy totális államosítással növeljék a politikai hatalom kontrollját az iskolák felett. Az elképzelés sikerét jelzi, hogy akik még bírnak gondolkodni, hevesen tiltakoznak ellene, de ők nincsenek sokan, a sztrájk mögé csupán a pedagógusok alig negyede állt be, ezért az irány mindenképp jó.
Mert Csudaországnak olyan emberekre van szüksége, akik nem kérdőjelezik meg a döntéseket. Akiket bábként mindenféle kerekasztalokhoz be lehet ültetni, akik nem "balhéznak", akik havi nettó 60-70 ezerért elvégeznek bármilyen munkát, és nem szólnak egy szót sem, ha főnökeik közben milliós fizetéseket visznek haza. Olyanokra, akik elhiszik, hogy az üres stadionok és a felcsúti kisvasút az ország fejlődését szolgálják, és hogy Matolcsy báró nem bűnöző, hanem a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke, aki csak az ország érdekeit nézi.
Könnyen irányítható alattvalókra van szükség. Bőven elég, ha annyit megtanulnak, négyévente hogyan - és hova - kell ikszet húzni.
