adatok;Facebook;kormányzati szervek;

- Egyre több adatot igényel a kormány a Facebook-felhasználókról

Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar kormányzati szervek a Facebook közösségi portál iránt. Barátok és rajongók helyett azonban a felhasználók személyes adatait gyűjtik.

Egyre több magyar Facebook-felhasználóról kérnek ki adatokat a hazai hatóságok - derült ki a közösségi portál napokban közzétett, a tavalyi év második felére vonatkozó átláthatósági jelentéséből. Érdekes módon a számok szinte teljesen megegyeznek a 2015 első felére vonatkozó adatokkal: az első és a második félévben is 224 felhasználó után érdeklődött a kormány, némi változás csupán az adatlekérési kérelmek számában volt (2015 január és június között 185 kérelmet adtak be, az év második felében 178-at). A jelentésből az is kiderül, hogy a kérelmek 42 százalékában - azaz 75 esetben - ki is adtak valamilyen adatot a felhasználókról, ám azt, hogy pontosan hány személyről van szó, nem tudni.

A számokból azonban világosan látszik, hogy kormányunk egyre kíváncsibb a facebookosokra, a benyújtott kérelmek és a vizsgálni kívánt felhasználók száma évről évre növekszik. Míg 2013-ban 76 személy adatait kérték ki az oldal üzemeltetőitől, 2014-ben már 245 felhasználó iránt érdeklődtek, a friss adatok szerint pedig a tavalyi évben összesen 448 facebookos személyes adatait szerették volna megkapni. Ahogy az a teljesített kérelmek számából is látszik, a Facebook nem adja ki automatikusan ezeket az adatokat, a kérelmek szigorú vizsgálaton mennek át, hiszen azoknak több jogi feltételnek is meg kell felelniük. A Facebook azt is megköveteli, hogy a kérelmezők fejtsék ki részletesen - bizonyítékokkal, hivatalos végzésekkel is támasszák alá -, miért is van szükségük a kért adatokra.

"Elutasítjuk a kérelmet, ha jogi hiányosságokat találunk, vagy ha túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű az adatkérés. Még ha azt is állapítjuk meg, hogy a helyi jogszabályok kötelezővé tennék az adatközlést, gyakran csak alapvető előfizetői adatokat osztunk meg" - olvasható a tájékoztatóban. Az alapvető előfizetői adatok közé tartozik a felhasználó neve, regisztrációjának időpontja, de a hatósági kérelmek irányulhatnak a tartózkodási hely megállapításához szükséges IP-címre, vagy a Facebook-fiók tényleges tartalmaira (mint a fogadott, küldött üzenetek) is. Az igénylések nagy része egyébként bűnügyekhez (például rablásokhoz, emberrablásokhoz) kapcsolódik.

Ám még ha az üzemeltetők meg is adják a kért adatokat vagy azok egy részét, magához a Facebook-fiókhoz nem adnak hozzáférést. A legtöbb esetben üzenetben is értesítik a felhasználót arról, hogy a hatóságok érdeklődnek utána és hogy egyes adatokat kiadnak róla - kivételt képeznek persze a körözött bűnözők, illetve azok - például gyermekek kihasználásával kapcsolatos - esetek, amikor az értesítés egyértelműen a hatóságok munkáját hátráltatná. A bűnüldöző szervek bírósági végzéssel is megtilthatják az értesítés kiküldését.

Ugyanakkor a Facebook tapasztalatai szerint egyes országokban az is előfordul, hogy a kormányzati szervek nem hivatalos úton próbálják megszerezni a vágyott adatokat. A felhasználók védelme érdekében tavaly egy új biztonsági értesítést is bevezettek, amelyet akkor küldenek ki, amikor "erős a gyanú", hogy a felhasználó internetes tevékenységét valamilyen kormányzati szerv figyeli vagy támadja.

Depressziósak lehetünk, ha túl sokat facebookozunk
Minél többet lógnak a fiatal felnőttek a Facebookon, annál nagyobb az esélyük arra, hogy depressziósak legyenek – mutat rá a pittsburgh-i orvostudományi egyetem kutatása. A felmérésben résztvevők átlagosan napi egy órát töltenek a különböző közösségi oldalakon, és több mint negyedüknél mutatkoztak nagymértékben a depresszió jegyei - írja 24.hu. A kutatók felfedezték, hogy összefüggés van a depresszió mértéke, és aközött, hogy milyen gyakran és milyen hosszú ideig használják a közösségi oldalakat az alanyok. A legvisszafogottabb és a leggyakoribb felhasználók között 2,7-szeres a különbség a depresszió kialakulásának valószínűségére vonatkozóan. A tanulmány szerint a közösségi oldalak azért képesek depressziót kiváltani, mert a felhasználók saját életüket nagymértékben idealizálva mutatják meg, ami alapján úgy érezhetjük, hogy mások sokkal boldogabbak és sikeresebbek, mint mi vagyunk. Sőt, minél több időt töltünk a közösségi oldalak böngészésével, annál nagyobb eséllyel vagyunk kitéve az internetes zaklatásnak, meg persze az internetfüggőség veszélyének is.

Idén január elseje és február harmadika között, vagyis 34 nap leforgása alatt 115 ember vált hajléktalanná Magyarországon, ami naponta három embert jelent - derült ki a Február Harmadika Munkacsoport (FHM) felméréséből.