A Lauda Airtől a parlamentbe
Norbert Hofer 1971-ben, a stájerországi Vorauban született, majd a burgenlandi Pinkafőn (németül Pinkafeld) nőtt fel. Apja a helyi áramellátó vállalat igazgatója volt, illetve a helyi néppárti csoportosulás munkáját is vezette. Norbert Hofer az érettségi után a kismartoni technikai főiskolán tanult. Hamarosan a pinkafői elektromos művekhez került. Később, 1994-től a Lauda Air légitársaságnál dolgozott mérnökként. Még ugyanebben az évben vetette bele magát a politikai életbe az FPÖ burgenlandi választási kampánya egyik irányítójaként. 1996-2000 között a tartományi iroda szóvivőjeként ténykedett, majd 1996-tól az FPÖ iskolájának előadója volt. 1996-2007 között a burgenlandi FPÖ tartományi titkára volt, 2000-től 2006-ig pedig a szabadságpártiak tartományi klubjának igazgatója. 2006-ban került be a bécsi törvényhozásba, ahol frakcióvezető-helyettesnek tették meg. 2010 után az Eurosolar Austria nevű közhasznú egyesület elnökségi tagja. 2010-2011 között a Mapjet AG felügyelőbizottságát irányította, majd 2010-2010 között a PAF magánalapítvány elnökségének elnöke volt. 2010-2010 között a burgenlandi kormányzatban a stratégiai-gazdasági ellenőrzésért felelt.
A parlament 2013. október 29-én megtartott alakuló ülésén harmadik számú parlamenti elnöknek nevezték ki (ez a parlament elnökhelyettesének felel meg). Az FPÖ 2016. január 28-án jelentette be, hogy Hofer lesz a jelöltje az elnökválasztáson. A többi már ismert, április 24-én 35,1 százalékos eredménnyel az első helyen végzett, így a május 22-én esedékes második fordulóban Alexander Van der Bellen, a Zöldek jelöltje lesz az ellenfele, aki 21,3 százalékot kapott.
Hofer 2003-ban siklóernyőzés során gerincsérülést szenvedett, amely lábának részleges bénulásához vezetett. Azóta bottal kell járnia. Két házasságából négy gyermeke született.
Politikai elkötelezettségű hivatalnokok
Jellemzően politikailag elkötelezettek az állami szabályozó hatóságok vezetői a Die Presse című osztrák lap keddi számában ismertetett osztrák tanulmány szerint. Az államfőválasztás utáni elemzések alapján az emberek valójában a kormányzó pártok "bebiztosított" hatalmi helyzetét utasították el. A lap a tanulmányt ismertető cikkében felidézi a Rudolf Hundstorfer szociáldemokrata jelölt kampánya során elhangzott mondatát, amely szerint sohasem tudott a vezetése alatt működő szociális minisztériumnál dolgozók politikai elköteleződéséről. A televíziós vitaműsorban elhangzott kijelentés a közönség soraiban derültséget keltett.
A Die Presse által ismertetett kutatás arra világít rá, hogy formálisan minél függetlenebb egy állami hatóság, annál nagyobb valószínűséggel tölti be a vezetői tisztséget kormányközeli ember, és tovább marad pozíciójában, mint egy ellenzéki.
Minden tanult osztrák ismeri ezt a jelenséget, azonban eddig nemigen született róla kutatás - jelentette ki Laurenz Ennser-Jedenastik, az innsbrucki államjogi intézet politológusa, aki a vezetők politikai elköteleződéséről készített elemzést.
A tanulmány az energia-, a tömegközlekedési és a telekommunikációs szektorban betöltött pozíciókat vizsgálja, hétszáz európai vezető életrajzát és politikai hátterét elemezve. A vizsgálat 16 nyugat-európai ország 1996 és 2013 közötti helyzetét öleli fel. Az Osztrák Tudományos Alap (FWF) kutatóintézet számára készített felmérés szerint a vizsgált országok közül a leggyakrabban Ausztriában fordul elő hasonló, az eredmény szerint az esetek felében töltöttek be pártközeli emberek vezető funkciót. A felmérés szerint Franciaországban és Belgiumban is magas azon vezetők száma, akik pártkötődéssel bírnak. A legkevésbé Finnországban, Dániában és Írországban fordul elő a jelenség. Az elemzést készítő politológus aláhúzta ugyanakkor, hogy a pártközeliség nem jelenti egyúttal azt is, hogy ne lenne képzett a munkaerő.
A tanulmány példaként hozza az Osztrák Pénzpiaci Felügyeletet (FMA), amelynek élén korábban a néppárti kötődésű Heinrich Traumüller állt, jelenleg pedig a szociáldemokrata kancellárhoz közel álló Helmut Ettl tölt be vezető pozíciót. Megemlíti továbbá az osztrák energiafelügyeletet (E-Control) is, amelynek korábbi vezetője, Martin Graf az egykori szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer tanácsadójaként dolgozott.
Ennser-Jedenastik vizsgálta továbbá azt is, hogy mely állami vállalatok menedzsmentjében lelhető fel valamelyik politikai oldal iránt elkötelezett vezető. Megállapítása szerint az 1995 és 2010 közötti időszakban különböző osztrák vállalatok 1200 vezetője közül 700-nak volt politikai kötődése.
