A cégbíróság feladatát is elláthatná az MKIK - legalábbis Parragh László. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint megfontolásra méltó javaslat, amely a bürokrácia csökkentését és a gazdaság érdekeit szolgálja, így mindenképpen alkalmas a további egyeztetésre, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához.
Parragh László a kamara elnöke kedden úgy vélte, az üzleti élet tisztasága szempontjából is fontos, hogy minden cégadat egy helyen legyen, a kamarai rendszer fejlesztése során nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció.
A véletlenek furcsa összjátéka folytán a kamarai elnök bejelentésével szinte egy időben az Igazságügyi Minisztérium (IM) közölte: a cégnyilvántartási rendszer felülvizsgálatát a tárca jelenleg is végzi, és ennek keretében az összes beérkező felvetést, javaslatot megvizsgálja. A kormány elé ugyanakkor még nem került ilyen javaslat.
A Népszavának nyilatkozó gazdasági jogász szerint nagyon is jó helyen van ma a cégbíróságnál a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység. A szervezetnél kiépült a korszerű digitális informatikai rendszer és rendelkezik a megfelelő szakember-gárdával. A cégbíróság ma már naprakészen követi a cégadatokat és az ügyintézés is gyors. Ha megszüntetik a szervezetet, sok éves tapasztalattal rendelkező szakembereket kell szélnek ereszteni, vagy más területre irányítani.
Arról nem beszélt a kamara elnöke, aki köztudottan jó viszonyt ápol a kormányfővel, hogy hogyan képzeli az átállást. Kialakítanák a saját rendszerüket, vagy "einstandolnák" a cégbíróságét? Az sem világos, hogy van-e elegendő és megfelelő szakképzett ember a kamaránál, aki képes a jelenlegi színvonalon ellátni ezt a feladatot? Szerettük volna tudni a bírósági szervezet véleményét is, de megkeresésünkre későbbre ígértek választ.
A kamarai elnök ötletéről lehet beszélni, de csak akkor lehet megvalósítani, ha előtte egy nagyon részletes, tételes, uniós elemzést tesznek le az asztalra arról, hogy átveheti-e a kamara a cégbíróság funkcióit, miközben Magyarországon nincs kötelező kamarai tagság - mondta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt is megvizsgálná, hogy azokban az országokban, ahol a kamarák végzik ezt a feladatot, miként működik a rendszer. Az is nagy kérdés, hogyan alakulhat át egy állami feladatokat a vállalkozások érdekében ellátó szolgáltató szervezet hatósággá. De gondot jelenthet, hogy ha egy gazdasági köztestület ezt a funkciót magához vonzz,a lesz-e és ha igen mekkora költsége. Kap-e a kamara többletforrást az államtól ezekre a feladatokra, emelik-e a kamarai tagdíjakat és a kötelező hozzájárulásokat?
Dávid szerint az nem elég, ha csak a kamara akarja a változást, a vállalkozói közösségnek is akarnia kell. Tisztázni kell, hogy ha valaki feledékenységből, vagy akár akarattal nem fizeti be a hozzájárulást, akkor a kamara majd élhet olyan retorzióval, hogy befagyasztja a cégbírósági eljárást - említette a VOSZ főtitkára. Az sem közömbös, hogy több törvényt is módosítani kellene egy ilyen lépés előtt. Vállalkozói körökben attól is tartanak, hogy ez az intézkedés a kötelező kamarai tagság, de akár az agrár és az iparkamara összevonását is előkészítheti.
