Obama;minicsúcs;hannoveri beszéd;

Minicsúcson vett részt az amerikai elnök Hannoverben európai vezetőkkel
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Erős Európát akar az amerikai elnök

Toleranciára és együttműködésre szólította fel Barack Obama amerikai elnök az európai országokat hannoveri beszédében. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok és az egész világ „erős, jólétben élő és egységes Európát” szeretne. „Szabad, Európát kívánunk, amely békében él” – folytatta Barack Obama.

Kifejtette, a kontinensnek nagy szerepe van a jelenlegi világrend fenntartásában. Utalt arra, hogy az Európai Unió 24 nyelvével, félmilliárd lakójával „a legújabb kori történelem legnagyobb politikai teljesítménye”. Az EU létrejöttében „olyan gigászok játszottak szerepet, mint Konrad Adenauer, aki az ellenséget szövetségessé alakította át”. Az erős Európa hozzájárul ahhoz, hogy megtartsák a normákat és a szabályokat, amivel hozzájárul a világ gazdasági fejlődéséhez is – hangoztatta az amerikai elnök.

Barack Obama hitet tett az adópolitika reformjának szükségessége mellett. „Igazságos adópolitikára van szükség, amely előnyös a családok, gyermekeik számára” – közölte. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a nők is a férfiakhoz hasonló bérezésben részesüljenek – tette hozzá. Utalt arra, hogy a gazdasági rendszerek reformjához óhatatlanul szükség van a különböző országok együttműködéséhez. „Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki fizessen adót” – emelte ki. Az egyes társadalmaknak el kell gondolkodniuk azon, mi vezetett az egyenlőtlenségekhez, s el kell kerülniük, hogy megismétlődjön a 2009-es év gazdasági válsága.

Barack Obama a terrorellenes harc kapcsán rámutatott, sok ország szkeptikus, ha az egyes kormányzatok kicserélik egymás között az adataikat. A terrorfenyegetés realitás ugyan, de ezzel együtt védelmezik a biztonságot és az emberek magánszféráját. Nagyobb szerepvállalásra szólította fel Európát és a NATO-t a polgárháborúk által sújtott országokban, Szíriában és Irakban. Elsősorban kiképzésben és az újjáépítésben kellene segédkezniük – mondta, illetve kifejtette azt is, hogy Iraknak is nagyobb gazdasági támogatásra lenne szüksége, ezzel ugyanis hatékonyabban léphetnének fel a szélsőségek ellen. Meg kell akadályozni a brüsszeli és a párizsi terrorakciókhoz hasonló merényleteket. „A gondokat azonban senki sem oldhatja meg egyedül” – jelentette ki Obama, aki az Iszlám Államot (IS) nevezte a legnagyobb fenyegetésnek. Az amerikai elnök nagyobb nyitottságot szorgalmazott az európai országoktól a menekültek befogadása során. Obama azt is közölte, további 250 katonát küldenek Szíriába. A helyi erőket segítik majd az IS elleni harcban.

Az amerikai elnök megjegyezte azt is, fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését céltó minszki megállapodás előírásait.

A késő délutáni órákban az amerikai elnök minicsúcson vett részt a hannoveri Herrenhausen kastélyban Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő részvételével. Megbeszéléseiken a szíriai, a líbiai válságról, valamint a terrorellenes harcról tárgyaltak.

Harminc éve történt a világ legsúlyosabb atomkatasztrófája. 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű négyes reaktorában a tragédiát egy rosszul sikerült kísérlet okozta. Máig nem tudni, hány áldozatot követelt a sugárfertőzés. Ukrajna ma már más típusú katasztrófákkal szembesül.