Egy kísérlet sült el balul az akkor még Szovjetunió területén fekvő csernobili atomerőműben. Azt akarták kideríteni, hogy egy szimulált vészhelyzetben teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére.
Végzetes hiba
A reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le, ami szabályellenes volt, mert ez már túlságosan alacsony, instabil és alig ellenőrizhető teljesítménysávot jelent. Az amúgy is veszélyes helyzethez egy végzetes hiba is társult - elfelejtették bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert.
Az eredmény ismert. 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált. Két robbanás történt, majd bekövetkezett a nukleáris olvadás. Az épületben keletkezett tüzet hajnalra sikerült eloltani, de a reaktorban még napokig volt izzás. Az erőmű személyzetének több tagját és sok tűzoltót magas sugárzás ért, nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, sokszorosa mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák nyomán.
Lesznek még áldozatok
A Lenin nevet viselő atomerőmű Kijevtől 110 kilométerre északra, 18 kilométerre Csernobiltól, Pripjaty város mellett fekszik. Így nemcsak a Szovjetunió nyugati része szennyeződött, a sugárzás elérte Észak- és Közép-Kelet Európa több országát, valamint Amerika keleti partjait is. A sugárfertőzés több ezer rákos megbetegedést okozott a régióban, de hogy pontosan hány áldozatot követelt az évek során, máig nem tudni. A Csernobil Fórum 2005. jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma 4 ezerre tehető. A Greenpeace által a 20. évforduló kapcsán közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás már a 2005-öt megelőző másfél évtizedben mintegy kétszázezer megbetegedést okozott csak a három volt szovjet tagköztársaságban, és csaknem százezer rákos megbetegedést okoz még a jövőben.
Százezrek veszítették el otthonaikat
A kilakoltatások száma sem egyértelmű. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén egyes becslések szerint mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni. Más adatok szerint a 36 órás késéssel megkezdődött kitelepítések egészen 1990-ig tartottak, azok száma, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat, elérte a 330 ezret a térségben.
Az erőmű körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek a hatóságok. 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. Az atomerőmű tervezési hibáit, hiányosságait 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították. Nemzetközi nyomásra Ukrajna 2000. december 15-én végleg leállította az erőmű még működőképes utolsó blokkját.
Moszkvai propaganda
Nyilatkozatban szólította fel múlt héten az orosz duma az Európai Parlamentet és a nemzetközi közvéleményt, hogy értékeljék a politikai konjunktúrától függetlenül az atombiztonsági helyzetet Ukrajnában, és tegyenek lépéseket az ottani atomerőművekben fenyegető ipari katasztrófák megelőzéséért. Moszkva szerint mára sokat romlott az atombiztonsági helyzet Ukrajnában és egész Európában a kijevi vezetők „felelőtlen álláspontja”, az Oroszországgal folytatott együttműködés megszakítása miatt. A nyilatkozatban az áll, hogy Ukrajnában megsértik az atomerőművek üzemeltetési előírásait, ami fokozza az incidensek kockázatát, és az orosz gyártmányú reaktorok garantált üzemidejének lejártával is nő a veszély az ágazatban. Moszkvának nem tetszik, hogy Ukrajnában megkezdődött az atomlétesítmények amerikai fűtőelemekre való átállítása. Oroszország így nem tudja garantálni az ukrajnai atomlétesítmények biztonságát, szögezik le az orosz törvényhozók. Állítják, hogy az ukrajnai politikai és a gazdasági stabilitás hiánya, a Kijev által nem ellenőrzött fegyveres csoportok tevékenysége azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy kikerülhetnek és elterjedhetnek Európában a Csernobilban őrzött kiégett nukleáris anyagok.
A kormányváltás sem hozott stabilitást
Tény, hogy az utóbbi időben teljesen szétforgácsolódott az ukrán politikai élet. A kijevi kormánypártok nem véletlenül tesznek meg mindent az előrehozott választások elkerüléséért, hiszen a volt kormányfő, Arszenyij Jacenyuk pártja, a Népi Front már alig mérhető és Petro Porosenko államfő tömörülése is a parlamenti küszöb körül mozog. Pillanatnyilag a 10 legnépszerűbb ukrán párt közül 9 ellenzéki, a 2014-ben legkisebb pártként parlamenti mandátumot szerzett Batykivscsina, Julija Timosenko formációja ismét élre ugrott. Ha most rendeznének választásokat Ukrajnában a „gázhercegnő”, a narancsos forradalom szimbóluma újra jó eséllyel pályázhatna a miniszterelnöki pozícióra.
Megingott a bizalom
A kijevi Globális Stratégiák Intézetének április 6-12 között végzett felmérése szerint az ellenzéki pártok támogatottságának növekedése ellenére, nincs meghatározó politikai erő pillanatnyilag Ukrajnában. Vagyim Karaszjov, az intézet igazgatója az RBK-Ukrajina-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet a radikálisok előretörésének veszélyére. A SocioStreamAG honlapján elérhető kutatás nem korlátozódott a pártok népszerűségére, vizsgálta a holland elutasító népszavazás, a korrupció és az IMF-el való együttműködés, a reformok kérdését is. Minden területen ugyanaz a kép mutatkozik meg, a lakosság bizalma megingott, a korrupció percepciója magas, az ország helyzetével és perspektíváival nem elégedett a lakosság.
Mélyrepülésben Porosenko
Ennek köszönhető, hogy az első tíz pártból kilenc ellenzéki. Ha a közeljövőben lennénk a választásokhoz, akkor a parlamentbe öt párt jutna be, az utolsó lenne a jelenlegi legnagyobb kormányzó párt, és nem lenne könnyű kormányt alakítani. Első helyen áll a Timosenko vezette Batykivscsina (10 százalék), majd a lembergi polgármester 2014-ben megjelent pártja, a két éves parlamenti szereplése alapján populistának bizonyuló Szamopomics (8,8), a Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja utódszervezete, az Ellenzéki Blokk (6,9) harmadik erő lett. Még Oleh Ljasko Radikális Pártja (5,5) is megelőzte a Porosenko Blokk – Szolidaritást, amely utolsóként, 5,3 százalékkal jutna be a parlamentbe.
Erősödnek a szélsőségek
Az is látszik, hogy folyamatosan erősödnek a szélsőséges tömörülések. A 2014-ben parlamenti mandátum nélkül maradt Svoboda támogatottsága fokozatosan növekedik már 3,8 százalékon áll, a Nas Kraj is 3,4 százalékos, és a Jobb Szektor korábbi vezetőjének, Dmitrij Jarosnak az új pártja, az alig néhány hónapja alakult Nemzeti mozgalom is szépen araszol fölfelé, jelenleg 1,6 százalékon áll.
