Ma öt keleti parti állam – Connecticut, Delaware, Maryland, Pennsylvania, Rhode Island – tart előválasztást, a demokratáknál összesen 462, a republikánusoknál 172 delegátus megszerzése a tét. A legtöbb küldöttet (210 és 71) Pennsylvaniában lehet elnyerni. A felmérések szerint Clinton és Trump mind az öt államban esélyes a győzelemre.
Hillary Clinton „népszerűtlen, de megállíthatatlan” – összegezte legújabb számában a a demokrata verseny állását a londoni gazdasági hetilap, a The Economist. Igaz, Bernie Sanders, a 74 éves független vermonti szenátor, aki az elmúlt hónapokban demokratikus szocialista programjával váratlanul nagy rajongótábort szerzett, egyelőre nem adja fel a versenyt. Clintonnak emiatt nincs oka neheztelni. 2008-ban ő is végigküzdötte az előválasztásokat, s csak az utolsó pillanatban ismerte el, hogy alulmaradt Barack Obamával szemben.
Ezúttal furcsább a helyzet: a várható nyertes korántsem olyan népszerű, mint szeretné. A volt külügyminiszter, szenátor, egykori First Lady jelöltsége nem tartogat semmiféle meglepetést, bár e kiszámíthatósága egyben nagy előnye is.
Hillary Clinton megbízható, tapasztalt, a kormányzás minden csínját-bínját jól ismerő politikus, aki a remények szerint biztos kézzel irányíthatja az Egyesült Államokat, ha megválasztják. Másfelől ugyanakkor csapnivaló elnökaspiráns, ahogy maga is beismerte egy interjúban, pontosan tudja, hogy nem képes úgy elvarázsolni hallgatóságát, mint egykor Bill Clinton vagy később Obama tette. Hillary túlságosan mesterkéltnek tűnik a kampánygyűléseken, nem mond gyújtó hangú beszédeket, nem tesz könnyelmű ígéreteket, s mivel fő üzenete a folytonosság, az nem is kelt átütő lelkesedést.
Női alelnökjelölt?
Míg 2008-ban még nagy viták folytak arról, felkészült-e az Egyesült Államok egy női elnökre, ma már ez nem kérdés. A fiatal nők azonban inkább vevők Sanders „forradalmi” üzenetére, mint Clinton pragmatizmusára. Pedig a Clinton-kampány még rá is akar erősíteni erre a vonalra: kiszivárogtatták, hogy Hillary azt fontolgatja, női alelnökjelöltet vesz maga mellé. Kampányfőnöke, John Podesta nem cáfolta, hogy női nevek is szerepelnek a listán. A találgatások szerint a liberális Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor lenne a legalkalmasabb, személye ugyanis garancia lehetne a Sanders-hívők számára, hogy Clinton elnökként nem csupán a leggazdagabb 1 százalék, hanem a 99 százalék érdekeit is képviselni fogja. Ám Warren, akinek nézetei közel állnak Sanders-éhez, a demokrata női szenátorok közül az egyedüli, aki még nem kötelezte el magát Clinton mellett. Több más demokrata szenátortársa, Jeanne Shaheen, Amy Klobuchar, Patty Murray, Susan Collins is szóba jöhetne, s Janet Napolitano, Arizona állam kormányzója nevét is rebesgetik. Kérdés, hogy a női páros mennyire segíti majd Clinton győzelmét novemberben.
Ha egy ideális republikánus jelölttel kellene szembeszállnia, Clinton számára komoly gondot jelenthetne a népszerűtlensége. Donald Trump elutasítottsága azonban még Clintonénál is magasabb. A Huffington Post elemzője szerint a volt First Ladynek „Al Gore problémája” van, hisz Gore is tökéletesen felkészült jelölt volt, de nem olyan ember, akivel a szavazók „szívesen meginnának egy sört”. Clinton sem ilyen „szerethető” jelölt, s túl régen szerepel a közéletben. Számos ponton támadható, s támadni is fogják, az eddigieknél erőteljesebben: nem csupán az e-mail-botránya kapcsán, noha abban az ügyben FBI-vizsgálat folyik, hanem a Clinton-házaspár elleni régi – soha nem igazolódott - vádakat is nyilván fel fogják melegíteni.
Sanders válaszút előtt
Lassan Sandersnek is dűlőre kell jutnia saját szándékait illetően. A vermonti politikus Clintonnál jobban ráérzett az idők szavára: az amerikai választók idén rendkívül elégedetlenek, s csak azok a jelöltek váltottak ki lelkesedést, akik a jelenlegi állapotok fenntarthatatlanságát, tagadását hirdették. Obama egykor a remény és a változás üzenetével kampányolt, s ez nagyon is hihető és vonzó üzenet volt George W. Bush elnöksége, majdnem nyolc év háborúskodás után, romló gazdasági helyzet közepette. Ám Obama hivatali idejének nyolcadik évében az emberek legalább annyira elégedetlenek, kiábrándultak, s ugyanúgy a „változás” a legjobban eladható hívószó. Obama jóval mérsékeltebb kampányígéretei közül sem sikerült sokat beváltani, Sanders realitásoktól elrugaszkodott javaslatainak teljesítésére, ahogy arra Clinton a vitákban rendre rámutatott, a legkevésbé sincs garancia.
Ám idén mégiscsak az a helyzet, hogy Sanders gyűléseire jönnek össze nagy tömegek, s az interneten, kis összegekből olyan hatalmas támogatást kap, hogy könnyűszerrel folytathatja az utolsó pillanatig – várhatóan egészen Kaliforniáig – kampányát. A szenátor idén minden hónapban több támogatást szedett össze, mint Hillary. Csak márciusban 44,7 millió dollár folyt be a független szenátor kasszájába, míg a volt külügyminiszter 26,3 millió dollárt szedett össze. Március végéig mindkét demokrata elnökaspiráns összes bevétele külön-külön meghaladta a 180 millió dollárt. Sanders kifogásolja a Clinton-kampánynak a demokrata jelöltekkel 33 államban kötött paktumát: e szerint Hillary segíti a helyi jelöltek adománygyűjtését, de ebből saját kampánya is jelentősen profitál. Március végéig a „Hillary Victory Fund” 60 millió dollárt szedett össze, ebből 12,7 millió ment Clintonnak, a többi a helyi jelöltek támogatására. Sanders büszke arra, hogy átlagosan 27 dolláros adományokból, azaz döntően a kisemberektől jött össze a pénze. A Clinton-kampányban sem sokkal magasabb, 45 dollár az átlagtámogatás, ám a Hillaryt támogató szuper-akciócsoportokhoz milliós összegek is befolynak.
Sandersre egyre nagyobb nyomás nehezedik a választási matematika miatt. Bár váltig hangoztatja, hogy még mindig nyitva áll az út a győzelemhez, valójában erre csekély az esély. A 2015 elejéig szinte ismeretlen vermonti politikus ugyanakkor mára befolyásos tényezővé vált, s a demokraták novemberi esélyeit nagyban befolyásolja, mikor és hogyan lép le a színről. Hillary 2008-ban végül is Obama támogatására szólította fel a híveit, s kampányolt az első afrikai-amerikai elnökjelölt mellett. Nagy kérdés, megteszi-e ezt Clintont segítve Bernie is.
Az elmúlt hetekben a Sanders-kampány hangneme agresszívebbé vált, noha kezdetben nem támadta személyesen Clintont. Sanders támogatóit rendszeresen kérdezgetik, hajlandók lesznek-e „átállni”, s Clintonra voksolni novemberben. Ki nem mondottan tartanak attól a demokrata pártban, hogy ha a balos populista jelölt kiesik, nem lesznek-e olyanok, akik a másik populistára, Trumpra voksolnak. Egy friss felmérés szerint Sanders támogatóinak negyede úgy nyilatkozott, ha Hillary lesz a demokrata elnökjelölt, nem szavaznak rá. Igaz, elemzők szerint végül e berzenkedő választók is beállnak majd a sorba.
A Demokrata Pártot kettészakította az idei kampány, s a győzelem nagyban függ attól, sikerül-e helyreállítani az egységet. Sanders felesége, Jane a Washington Postnak úgy nyilatkozott, ha nem férje lesz az elnökjelölt, akkor is szeretne valamiféle mozgalmat fenntartani, mivel rengeteg a támogatójuk, s „ezeknek az embereknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Ted Devine, Sanders egyik tanácsadója az NPR közszolgálati rádiónak azt mondta, a mai, mini szuperkedd után átértékelhetik a stratégiájukat, s a szenátor mérsékelni fogja a Clinton elleni bírálatot.
Trump békét kötne
Az idő sürgeti a republikánusokat is, döntsék el, mindenáron Trump megállítására törekednek, vagy beletörődnek, hogy „kevéssé szokványos” jelölttel vágnak neki az őszi páros versenynek. New Yorkban a milliárdos rácáfolt a kétkedőkre, hazai pályán 60 százalékos támogatottsággal nyert. A hátralévő 15 előválasztáson (a mai ötöt is beszámítva) Trumpnak a delegátusok 53 százalékát kellene elnyernie ahhoz, hogy megszerezze a jelöltséghez szükséges 1237 küldöttet. A két másik, még versenyben lévő elnökaspiráns közül Ted Cruznak a delegátusok 82 százalékát kéne maga mögé állítania, John Kasichnek pedig 116 százalékot.
A republikánus pártvezetés még nem tett le arról, hogy Trump megállításával próbálkozzon. Ezen a hétvégén több államban tartottak állami jelölőgyűlést, s jórészt Cruz delegátusainak számát gyarapították. Maine-ben például a 20 megszerezhető delegátus közül 19-et Cruznak ítéltek, holott az államban tartott szavazások alapján csak 12 illette volna meg.
Trump múlt héten átalakította stábját, s új kampánytanácsadói, Paul Manafort és Rick Wiley megkeresték a republikánus pártvezetést, hogy valamiféle kiegyezésre jussanak. Azt ígérték, a milliárdos visszafogja retorikáját, ha a pártelit végre felsorakozik mögötte. Trump vagdalkozó, rasszista üzenetei nemzetközi szinten is aggodalmat keltenek, múlt heti külföldi útján Barack Obamát is többször megkérdezték, hogyan vélekedik Trumpról.
A republikánus pártvezetés nem ok nélkül tart attól, hogy ha a milliárdos lesz a jelölt, nem csak a Fehér Ház visszavételének esélye úszhat el, hanem még a republikánusok szenátusi és képviselőházi többsége is veszélybe kerülhet. Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vezetője múlt pénteken 168 befolyásos republikánus személyiséget hívott össze, hogy vizsgálják meg, támogatni tudják-e Trump elnökjelöltségét. Sokuknak továbbra is kétségeik vannak a kampány hangnemét illetően, s nem hiszik, hogy a milliárdos le tudná győzni Clintont. Többek szerint viszont Trump mégiscsak jól mérte fel a konzervatív bázis hangulatát, s felrázta, aktivizálta a republikánus szavazókat. Trump tanácsadói egyenként tárgyaltak számos résztvevővel, biztosítva őket, hogy a jövőben együttműködnek az RNC-vel. A párton belül azonban van egy jelentős, anyagi forrásokban nem szűkölködő „Trumpot soha”-tábor, amely, mint kiderült, már Ohio óta szervezkedik.
Trump és Clinton kétszámjegyű előnnyel vezetett Pennsylvaniában a mai előválasztás előtt. Az NBC/Wall Street Journal friss felmérése szerint a manhattani milliárdos a voksok 45 százalékára számíthat, két vetélytársa közül Ted Cruz 27, John Kasich 24 százalékot érhet el. Mivel azonban a győztes mindent visz elv érvényesül a keleti-parti államban, Trump várhatóan az összes delegátust elnyeri. A demokratáknál Hillary 55 százalékon állt, Bernie Sanders 40 százalékon, ők a szavazatok arányában osztoznak majd a küldötteken. Clinton az afrikai-amerikai szavazatok 67, a női voksok 62 százalékát nyerheti el. Feltételezett novemberi páros versenyekben Clinton megverné Trumpot (54-39) és Cruzt (52-41), de alulmaradna Kasich kormányzóval szemben (45-48). Sanders mindhárom republikánus jelölt ellenében győzne.
Ted Cruz és John Kasich a mai voksolás előtt bombasztikus bejelentést tett, közölték, összehangolják erőfeszítéseiket, hogy az utolsó pillanatban mégis sikerüljön megállítaniuk Trumpot. A lényeg: megakadályozni, hogy Trump elérje a jelöléshez szükséges 1237 delegátust, s július végén, a clevelandi republikánus konvención fordítsák meg a végeredményt. Cruz Indianában próbál nyerni, Kasich viszont Oregonra és Új-Mexikóra koncentrál. A legnagyobb díjat, Kaliforniát nem lehet elvenni a milliárdostól. Trump Twitter-üzenetében a kétségbeesés jelének ítélte a bejelentést.
