Mint a Magyar Nemzet információi alapján a Népszava is megírta, vesztegetéssel, csalással és terrorszervezetek támogatásával hozta összefüggésbe az Egyesült Államok szenátusa Ghaith Pharaont, aki egy Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől megvásárolta a Postabank volt József nádor téri székházát. Orbán vejének üzletfeléről kiderült, hogy köze volt a pénzmosással, illegális fegyverkereskedelemmel, prostituáltak futtatásával, adócsalással, csempészéssel és emberkereskedelemmel vádolt Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbankhoz (BCCI). Pharaont az FBI 17 évig körözte, ugyanakkor cégével az amerikai hadsereg 2008-ban 80 millió dolláros szerződést kötött.
A testület ülése után Molnár Zsolt azt mondta, hogy a Belügyminisztériumtól (BM) és a titkosszolgálatoktól kapott válaszok az ügyben nem voltak sem kielégítőek, sem megnyugtatóak, ez a téma a testület következő ülésein is napirenden lesz.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke azzal próbálkozott, hogy azt mondta: egyelőre az sem biztos, hogy ez a Pharaon az a Pharaon. Szerinte a zárt ülésen a BM-től és a szolgálatoktól kapott eddigi információk alapján nincs bűnügy.
A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint ha kiderül, hogy valóban a sajtóhírek szerint terrorista kapcsolatokkal rendelkező körözött bűnöző az, aki a külügyi tárcához tartozó kereskedőházzal és Orbán Viktor miniszterelnök családjával is üzleti kapcsolatban áll, az az elmúlt évek legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatát jelentheti.
Az offshore-botrányról is tájékozódott a testület. A képviselők szerint még számos kérdés van az ügyben, amelyről Molnár Zsolt azt mondta: egyelőre nem tisztázott, hogy vannak-e nemzetbiztonsági vonatkozások. A bizottsági elnök mindazonáltal hozzátette: ez a botrány azt igazolja, hogy ezt a területet újra kell szabályozni.
A testület fideszes alelnöke a Political Capital ügye kapcsán azt mondta: nemcsak azokat a dokumentumokat fogják vizsgálni, amelyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) honlapján is nyilvánosságra hoztak, hanem egyéb, ezzel kapcsolatos dokumentumokba is betekinthetnek majd a képviselők. Korábban a Magyar Idők című, a kormánnyal nem csak jó viszonyt ápoló, de rendre exkluzív információk birtokába is jutó napilap közölt információkat az AH által előzőleg nyilvánosságra hozott PC-tanulmányokból. Azt írták: a Gyurcsány-kormány idején, 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott a PC, az összegből 190 millió forint értékű megbízásuk az NBH-tól érkezett.
Kormánypárti politikusok politikai kifizetőhelynek nevezték a céget, amely visszautasította a vádakat. Azt írták: már hét éve kérték az NBH-nak készített, "politikai játszmák miatt" 2027-ig titkosított munkáik teljes nyilvánosságát, az iratok közlése azonban nem teljes, az azokról szóló egyes nyilatkozatok pedig "szándékosan félrevezetőek". Megjegyezték, hogy az ügyben nyilatkozó kormánypárti politikusok elhallgatták, hogy a PC által végzett munka ellenértékének utolsó részletét éppen a jelenlegi kormány felügyelete alatt álló AH utalta át nyolc hónappal ezelőtt, tavaly augusztusban. "Elemzőként értjük, hogy a támadás mögött valójában mi áll: a politikai propagandagépezet a már jól ismert figyelemelterelést alkalmazza - írták.