;

alkotmánymódosítás;ötpárti egyeztetés;

A kép még az április 12-i egyeztetési forduló előtt készült -  MTI Fotó: Illyés Tibor

- Erőltetik az alkotmánymódosítást

Új szövegtervezetet készített a honvédelmi tárca, hogy esélyt adjon az alaptörvény hatodik módosításáról szóló, megrekedt tárgyalások folytatására. A kormány eredeti javaslatát, amelyben kimondták volna, hogy terrorveszély-helyzetben a parlament megkerülésével korlátozhatják a médiát, az ellenzéki pártok nem fogadták el. A HM javaslatával kapcsolatos bírálatokat a BM udvariasan hárította, az atv.hu értesülése szerint az igazságügyi miniszter pedig elhatárolódott tőle.

Továbbra is úgy tűnik, hogy a terrorveszély-helyzet fogalma nem kerül be az alaptörvénybe. Simicskó István honvédelmi miniszter ugyan tegnap új szövegtervezettel örvendeztette meg a pártok szakpolitikusait, az egyelőre csak informális egyeztetésre azonban az MSZP ezúttal sem ment el, mert a javaslatot az utolsó percben osztották ki, amit az ellenzéki párt komolytalannak tart. A szocialisták április elején sem mentek el az ötpári egyeztetésre, mert a megbeszélés előtt a tárca ugyanazt az országos felháborodást kiváltó javaslatát küldte meg, amit januárban a parlamenti frakciók elé terjesztett. Ez a szocialisták szerint pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól. Bár a legutóbbi, csonkára sikeredett tárgyalás után a Fidesz képviselői arról beszéltek, közeledtek az álláspontok, így elképzelhető, hogy a módosítás megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben, a jobbikos Mirkóczki Ádám akkor lapunknak úgy fogalmazott, egyben van kompromisszum, hogy nincs kompromisszum. Az LMP-s Schiffer András pedig világossá tette, hogy "az ibizai partihangulat fenntartásában" nem lesznek partnerek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter megüzente a frakciók témafelelőseinek: semmi köze a HM-féle javaslathoz, azt senki se keverje össze az általuk szövegezett BM-es verzióval, és e körülményről legyenek kedvesek tájékoztatni képviselőtársaikat is. Erről az atv.hu értesült. Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke nem tud erről, ahogy Mirkóczki sem, ám a jobbikos politikus korábban a Népszavában arra figyelmeztetett, a Pintér-csomag, amiről mind az öt párt hajlandó tárgyalni a néhány súlyosan vitatható pontja ellenére logikailag, szakmailag felépített tervezet, szemben a honvédelmi miniszter tukmálta alaptörvény-módosítással. Mirkóczki tegnap lapunknak arról beszélt, az alkotmánymódosítással kapcsolatos eddigi bírálatokat a BM udvariasan hárította. Megírtuk, forrásaink szerint Simicskó István kapta feladatként, hogy "nevére vegye" az újabb alkotmánymódosítást és arról a parlamenti pártokkal egyeztessen, mert ezt sem Pintér Sándor belügyminiszter, sem Trócsányi nem vállalta. A honvédelmi miniszter az új tervezetről hivatalosan pénteken szeretne a frakciókkal egyeztetni.

Eközben Pintér benyújtotta a parlamentnek a BM terrorellenes csomagját, amelyből kiderül, hogy sok mindenben engedtek az ellenzéknek. A védelmi célú beszerzések ügyét a kormány most nem akarja rendezni, amit az ellenzék elfogadhatatlannak tartott. Schiffer korábban felháborítónak nevezte, hogy a kabinet terrorellenes csomagba bújtatva akarja saját "ipari méretű lopását" legalizálni. A titkosítható szoftvert, illetve mobilapplikációt tartalmazó eszközök használatát, illetve a hatóságokkal való együttműködést megtagadó szolgáltatók ügyvezetőit már nem akarják büntetni. A szolgáltatókat viszont köteleznék, hogy adatokkal segítsék a titkos szolgálatokat. Az MSZP, valamint az LMP javaslatára úgy módosítják a Btk.-t, hogy a terrorcselekmény 12 éves kortól büntethető. A jövőben azt is felelősségre vonhatják, aki terrorcsoportot szervez, ilyenhez csatlakozik, vagy ilyen szervezethez készülve átutazik az országon. Aki háborúra vagy terrorizmus támogatására uszít és ezt támogató hírverést folytat.

A szocialisták továbbra sem fogadják el, hogy a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva tömegrendezvényeket tilthasson be a belügyminiszter. Ezt csak akkor támogatnák, ha a kormány pontosan meghatározná, melyik fokozatot milyen esetben rendelik el. Azt sem értik, hogy egy ilyen szintű jogkorlátozás mit keresne a katasztrófavédelmi törvényben. Ennél még súlyosabb kifogásuk, hogy majd milyen jogcímen és milyen adatokhoz férhet hozzá az új szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK). Harangozó szerint ezekről törvényben kell rendelkezni. Az MSZP a hétfői frakcióülésen dönt arról megszavazza-e a csomagot, ami attól is függ, hogy az átmegy-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szűrőjén.

A tervezetben egyébként az szerepel, hogy a tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozás "nem terjed ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre". A javaslat rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem lesz jogosult titkos információgyűjtésre, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.

Mirkócki azt javasolja majd a Jobbik frakciójának, támogassa a Pintér-csomagot, feltéve, ha a parlamenti vitában nem "trükközik" a kormánypárt. Az, amit a párt kifogásolt, már nem szerepel ugyanis a benyújtott tervezetben, a tárca viszont figyelembe vette az ellenzék kéréseit. A belügyminiszter és a honvédelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotásáról döntött a kormány. Az akcióterv 23 törvényt módosítana, ide értve az alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is. A BM javaslatcsomagjának indoklásában az olvasható, a globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. "A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül". Az Orbán-kormány rendre a migrációval kapcsolja össze a terrorizmust. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tegnap közölte, az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény életbe lépése óta meredeken csökkent az Unió határát illegálisan átlépők száma.

Ma lejár Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági (Ab) elnök és Lévay Miklós, az utolsó, még demokratikus konszenzus révén választott tag mandátuma is, mégsem jelölt és nem is választott új alkotmánybírákat az Országgyűlés. Sőt, hivatalos egyeztetés sem volt a témában, csak arról lehetett hallani, hogy a Fidesz érdemi kompromisszumkészség helyett inkább eltolta magától a korábban felduzzasztott létszámú testület tagpótlásának felelősségét. A törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges az Ab döntéshozatalához, s a most távozó alkotmánybírók pótlása nélkül 11-re csökken a létszám.