Megerősítve januári információinkat nem jelölt és választott időben új alkotmánybírákat az Országgyűlés. Ma ugyanis lejár a még 2007-ben megválasztott Lenkovics Barnabás - aki jelenleg az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke -, illetve a szintén akkor megválasztott Lévay Miklós alkotmánybírói mandátuma, velük együtt immár négyen hiányoznak a 15 fős testületből, az elnöki teendőket pedig mától a mostani elnökhelyettes, Sulyok Tamás látja el.
Már januárban megírtuk: összesen négy tagot, köztük a testület elnökét is pótolni kellene az Ab-ban, amiről a Fidesz, a kiszivárogtatások szerint legalábbis egyezkedett az ellenzékkel, hiszen nincs parlamenti kétharmada. Akkor információink szerint ugyanakkor Orbán Viktor azt a forgatókönyvet is támogathatónak találta, hogy egyáltalán ne töltsék be a megüresedő helyeket a ciklus végéig. A kompromisszumos ajánlat úgy szólt - mint azt év elején az Eötvös Károly Intézet nyilvánosságra hozta -, hogy a Fidesz két tagot adna, míg a Jobbik és a baloldal is 1-1 embert vihetne a testületbe.
Morvaiba nem mentek bele
A szocialisták nem mentek bele a játékba: Tóbiás József pártelnök már tavaly év végén egyértelművé tette, hogy az MSZP nem jelöl alkotmánybírót, nem vesz részt a folyamatban, és nem is támogatja azt. A politikus azzal érvelt, hogy az utóbbi években az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye jelentősen csökkent, a tagokat nagymértékben pártpolitikai alapon választották ki, ebben pedig nem lesz partner az MSZP még azért cserébe sem, hogy mondjuk jelölhetne egy új tagot. A Demokratikus Koalíció és az Együtt már korábban jelezte, hogy nem kívánnak részt venni az alkotmánybíró-jelölésben, sőt Gyurcsány Ferenc DK-elnök kollaboránsnak nevezte azokat az ellenzékieket, akik a Fidesszel tárgyalóasztalhoz ülnek ebben a kérdésben (nem mintha utóbbi parlamenti frakcióval rendelkező párt lenne, s így bármilyen módon részt vehetne a jelölésben - a szerk.). Mindezek után a Fidesz az LMP-vel és a Jobbikkal külön egyeztetett a témában.
A Magyar Nemzet a napokban írta meg: az LMP hajlandó is lenne biztosítani a Fidesznek a kétharmadot a parlamentben, ha az említett kritérium mind a négy megüresedő alkotmánybírói hely esetében megvalósulna. Informálisan ugyan három emberről már megállapodtak, de a negyedik hely esetében hiába próbált négy konkrét nevet is ajánlani az LMP, egyiket sem volt hajlandó elfogadni a Fidesz - közölte a zöldpárt társelnöke a lappal. Sőt, az eddigi egyeztetéseken Schiffer András összesen már 17 jelöltet húzott elő, konkrét neveket azonban nem árult el. Nem tartotta elfogadhatónak a Fidesz hozzáállását a Jobbik sem. Staudt Gábor a Nemzetnek azt mondta, hogy hivatalos megbeszélés nem volt, csak előzetes egyeztetéseken vettek részt korábban, de már ott kiderült, hogy a kormánypártok megvétózzák azt a jelöltet, akit a Jobbik előhozott. Morvai Krisztinát említette, mint aki lehetőségként felvetődött, úgy tűnik tehát, hogy a Fidesszel korábban együttműködő politikusnő ma már elfogadhatatlan a kormányoldalon.
Nem égető a szükség
Így aztán nagyon úgy fest, nem választanak új tagokat, amivel elméletileg az Ab működőképessége is veszélybe kerülhet, hiszen a törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez, s a most tavasszal távozó három alkotmánybíró pótlása nélkül 11-re csökken a létszám. Ez ugyanakkor, úgy tűnik, jelenleg mindegy a Fidesznek. A legutóbb, 2014 őszén megválasztott alkotmánybírákkal, Czine Ágnessel, Sulyok Tamással és Varga Zs. Andrással ugyanis a kormányoldal már bebiztosította abszolút többségét a testületben, úgy is, hogy a tavaly távozott Paczolay Péter helyére máig nem került új tag.
A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így teljesen egyedül képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be, és az utóbbi öt évben gyakorolta is ezt a jogát, s újabb és újabb, a kormánypártokhoz kötődő, elkötelezett bírákat választott, többüket 12 évre. Nem volt ugyanis elég a Fidesz akaratérvényesítéséhez, hogy már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit, vagy hogy már 2010 júliusában delegálták a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Az Ab még így is képes volt érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is. Épp ezért 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, egyúttal öt új bírót ültettek az Ab-ba. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát tették alkotmánybíróvá.
2011 utolsó negyedéve az új tagokkal együtt is átmeneti időszak volt. Még nem léptek ugyanis hatályba azok az új alaptörvénnyel jött szabályok, amelyek erősen korlátozták az Ab-hoz fordulás jogát, és nem vesztek még el azok a beadványok sem, amelyek a testület előtt voltak a legsúlyosabb jogsérelmek ügyében. A testület működése az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-el alakult át gyökeresen, az állampolgári normakontroll-kérelmek korlátozása pedig azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Ráadásul az Ab ekkor már rendkívüli módon megosztottá vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elutasító 2012 nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az azóta távozott elnök, Paczolay Péter voksa döntött. A többségi határozattal szemben különvéleményt megfogalmazók közül hatan 2010-11-ben kerültek be a testületbe.
A megosztottság ellenére többször sikerült érdemi döntést hoznia a testületnek, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az alaptörvénybe írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit. Ráadásul időközben alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is. Így vált már akkor egyértelművé a kormánypárti többség a testületben, amelyet az azóta született döntések egyértelműen igazolnak is. Az éles ellentét a korábbi és az "új" Ab-tagok között azok irományaiban is egyértelműen felfedezhető, szakértők színvonalbeli különbségekről is beszélnek. Ráadásul a Fidesz maga is elárulta, hogy mely alkotmánybírák munkájával "elégedett", amikor 2013-ban úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. A Fidesz által 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák tehát nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást, de annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70. évüket.
A korhatár eltörlése miatt lehet hosszabb ideig alkotmánybíró Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária. Ráadásul a civil jogvédők szakmai kutatása szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai, Dienes-Oehm, Juhász, Pokol, Salamon és Szívós) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött. Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy ő maga is ráerősített: miután ugyanis kétharmaddal a testület elnökévé választották, az Ab egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi tevékenysége alapján még a 2014 őszén megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak tekinteni, de eddigi tevékenységét elemezve nem sokban különbözik tőle Czine Ágnes és Sulyok Tamás sem.
A ma hivatalosan tizenöt fős testületben összesen tizenegy bíró a Fidesznek köszönheti megbízását, s ezt többségük "figyelembe is veszi" munkája során. Egy tag pedig Paczolay távozása óta hiányzik, hiszen a Fidesz-KDNP már nem volt képes alkalmazni a 2010 utáni gyakorlatot, azaz hogy az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani bírákat. Miután pedig az alkotmánybírókkal épp az a "baj", hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és - miként azt Stumpf István példája mutathatja -, így a kormánypártok ma még bizalminak tűnő emberei is okozhatnak "csalódást". Ma tehát nemcsak az a kérdés, milyen kompromisszumra képes az ellenzéki pártokkal a Fidesz-KDNP az alkotmánybíró-jelölés és -választás ügyében, hanem az is, hogy egyáltalán érdemes-e kockáztatnia.
Hogy és ki lesz így elnök?
Ám az AB-elnökválasztás kényszere még így is fennáll, sőt, hamar égetővé is válhat. Az Ab-elnöknek rendkívül fontos szerepe van a testület munkarendjének kialakításában; ő hívja össze és vezeti az testület teljes üléseit is. Ráadásul az Ab-ról szóló törvény szerint a határozatképesség feltétele, hogy az elnök - vagy helyettese - jelen legyen az üléseken, szavazategyenlőség esetén pedig az ő szava dönt. Korábbi információnk az volt, hogy Orbán Viktor "nagyon nem bánná", ha egy hozzá igazán közelálló, "vele egy kurzust jelentő" alkotmánybírósági elnök kapna felhatalmazást - immár a parlamenttől, s immár 12 évre. Miután a testület jelenlegi feje, az egy éve elnöklő Lenkovics Barnabás még kilencéves mandátummal, a régi jelölési-választási rendszerben került az Ab-be, a kormányoldalon sokáig lebegtették esetleges újraválasztását, s újabb elnöki megbízását. Erre ő maga is több ízben bejelentkezett, s úgy tudjuk, még az utóbbi hetekben is többször beszélt arról: ígéretet kapott a folytatásra.
A Népszava ugyanakkor úgy tudja, idő közben a kormányfő más Ab-elnököt nézett ki magának. Információk szerint a posztra felmerült az alaptörvényt iPad-jén Brüsszel-Budapest vonaton megíró Szájer József is. A ma fideszes európai parlamenti képviselő nem nyilatkozott arról, otthagyná-e Orbán kedvéért, na meg a 2028-ig biztosított alkotmánybírói javadalmazás, s akár az Ab-elnököknek járó többletjuttatások fényében az uniós parlamentet. Ugyanakkor a kétharmados parlamenti többséggel választandó Ab-elnöki posztra egy, mai alkotmánybírót akkor is választani kényszerül majd a Fidesz-KDNP, amennyiben az új tagokra nincs esély vagy akarat. Akár a hivatalban lévő tagokból - mandátumuk lejártáig, tehát olyan személyre van szükség, akit más pártok is támogatnának. A mai alkotmánybírák között márpedig van olyan, akit a Jobbik szívesen támogatna az elnöki poszt megszerzésében, információink szerint azonban nem a szélsőjobboldallal leginkább passzoló Ab-tag, hanem Sulyok Tamás ma a legesélyesebb a posztra, aki elnökhelyettesként mától vezeti is a testületet.
