A soha nem látott számban csatlakozó aláírók között Magyarországról a levelet Bajnai Gordon volt kormányfő mellett aláírta Bayer István gyógyszerészprofesszor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet volt igazgatója és Topolánszky Ákos, az első Fidesz-kormány által kinevezett kábítószerügyi helyettes államtitkár, a Nemzeti Drogprevenciós Intézet volt igazgatója.
"A drogkontroll rezsim, amely a múlt század során alakult ki," írja a levél, "katasztrofális hatásokkal járt a globális közegészségre, közbiztonságra és emberi jogokra. Elsősorban a kriminalizációra és a büntetésre összpontosít, kiterjedt illegális piacot teremtett, ami a bűnszervezeteket gazdagítja, kormányokat korrumpált, erőszakhullámot indított el, károsította a gazdaságot és aláásta az alapvető erkölcsi értékeket."
"Több tízmillió ember, főképpen a szegények és az etnikai kisebbséghez tartozók, kerültek börtönbe emiatt csekély jelentőségű és nem-erőszakos kábítószeres bűncselekmények elkövetése miatt, aminek a közbiztonság javításában nem látjuk pozitív hatását. A szigorú drogtörvények, illetve az ártalomcsökkentő programokat akadályozó hivatali és politikai hozzáállás hozzájárultak a problémás drogfogyasztás és a HIV/AIDS és hepatitis járvány gyors terjedéséhez."
Az ENSZ közgyűlés idén áprilisban (19-21. között) húsz év óta először veszi napirendre a kábítószerkérdést. A mostani közgyűlés összehívását a mexikói kormány kezdeményezte még 2012-ben, a latin-amerikai kormányok támogatásával, amelyek az USA-ból exportált szigorú drogpolitikák kapcsán óriási erőszakhullámmal szembesültek, amelynek több tízezer ember esett áldozatául. Ban Ki Mun főtitkár tavaly arra szólított fel, hogy az idei ülést a tagállamok használják ki "egy széleskörű és minden megoldásra kiterjedő vita lefolytatására".
"Magyarország az egyik olyan ország, amelynek kormánya még mindig a drogellenes háború és a drogmentes társadalom bűvkörében él" - mondta Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója. "A 2013-ban elfogadott drogstratégia 2020-ra a drogmentes Magyarország megteremtését tűzte ki célul, de a valóságban évek óta romlik a megelőzést, kezelést és ártalomcsökkentést folytató szervezetek helyzete. Magyarország az ENSZ ülésein ugyan támogatja az EU ártalomcsökkentő pozícióját, de idehaza azt látjuk, hogy a két legnagyobb tűcsere program bezárt, és a hepatitis járvány egyre terjed a drogfogyasztók körében. Több mint négyszer annyit költünk büntetésre, mint megelőzésre és kezelésre: ezt az arányt meg kellene fordítani ahhoz, hogy valódi eredményeket érjünk el."
