Magyarország a nemzetközi középmezőnyben található, ha az itt élő gyermekek közötti egyenlőtlenségeket vizsgáljuk, de az előző felméréshez képest nőtt a legszegényebbek lemaradása az átlagtól – ez derül ki az UNICEF legújabb jelentéséből. Az Európai Unió és a legfejlettebb országokat tömörítő OECD 41 tagállamában kétévente készítenek hasonló összefoglalókat, mindig a két évvel korábbi állapotokat elemezve. Így az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tegnap megküldött jelentés adatait 2013-2014-ben rögzítették.
A kutatók négy területen térképezték fel, hogy mekkora a legrosszabb helyzetben lévő fiatalok hátránya – nem a leggazdagabb és legjobb oktatást, ellátást kapó társaikhoz, csak a középmezőnyhöz képest. Nézték a jövedelmi különbségeket, a tanulmányi teljesítményt, az egészségi állapotukat és azt is, hogy mennyire elégedettek az életükkel.
Relatív jövedelmi különbség - 21.
A négy kérdés közül a legrosszabbul a jövedelmi különbségek vizsgálatakor állunk, ezen a téren Magyarország a 21. helyet érdemelte ki. Tausz Katalin szociálpolitikus a jelentés sajtóbemutatóján emlékeztetett rá, hogy több korábbi vizsgálat szerint is a magyar gyerekek 41 százaléka van kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának és ezt a nagyon rossz társadalomképet az UNICEF jelentése is megerősítette. Ezekben a családokban nemcsak a jövedelem alacsony, hanem emiatt rosszak a lakáskörülményeik, rosszabb minőségű ételeket esznek, alapvető háztartási gépeik vagy nincsenek, vagy ha elromlanak, nem tudnak újat venni, soha nem mennek nyaralni. Kilenc kérdésben vizsgálják a családok helyzetét, és ha ezek közül három területen baj van, akkor a gyerek nincs biztonságban.
A hazai gyermekszegénység nagyon fontos összetevője az is, hogy a fent említett 41 százalék veszélyben lévő fiatal közül 60 százaléknak semmilyen kitörési lehetősége nincs, mert szüleik munkanélküliek és a szociális ellátórendszer nem kínál megfelelő segítséget nekik.
Tanulmányi teljesítménybeli különbség – 17.
Az UNICEF jelentés következő fejezetében a tanulmányi teljesítményeket a PISA jelentések alapján vetették össze és itt a rangsor 17. helyén áll Magyarország. A hazai oktatáskutatók elemzéseit idézve arra figyelmeztetett: a magyar diákok teljesítménye valamivel rosszabb volt, mint az ezt megelőző utolsó oktatási kutatásban, de korábban már valamivel javult az eredményük, vagyis hullámzó, de nem tragikus a teljesítményük. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a közepesen teljesítők és a jók most is tudták hozni a megszokott színvonalat, de a leggyengébb eredményt elérő diákok még a korábbiaknál is rosszabbul teljesítettek. Az ő leszakadásuk nőtt.
A gyermekek önbevallásán alapuló egészség-egyenlőtlensége alapján: 18.
A gyermekek jövője szempontjából szintén meghatározó egészségi állapotot is vizsgálták a szakemberek és az önbevallásra épülő adatok meglepő képet rajzoltak. Az egyenlőtlenség ezen a téren is nagy, a leginkább leszakadó rétegek gyerekei több testi bajra panaszkodnak és ez minden országra egyformán jellemző. Ugyanakkor abban egységesen javult a kép, hogy valamivel többet mozognak és egy kicsit egészségesebb ételeket esznek a gyerekek.
Különbségek az élettel való elégedettségben - 15.
A jelentésben szereplő negyedik kérdés azt vizsgálta, mennyire elégedettek a fiatalok egy-egy országban az életükkel és - bármilyen meglepő - az objektív lemaradásaink ellenére olyan sok magyar fiatal látja szépnek a világot, hogy az előkelő 15. helyet szereztük meg. Ez repített bennünket magasra az összesített rangsorban és egyben megmutatja a sokáig tűrő magyarokról megfogalmazott magyarázatok gyökerét is.
A jelentésben szereplő országok, így Magyarország kormánya is ajánlást kapott a dokumentum mellé. Sarah Cook, a világszervezet firenzei kutatóközpontjának vezetője ebben azt írta a döntéshozóknak, az adatok arra figyelmeztetnek, hogy gyermekeink jóléte nemcsak a gazdasági fejlettségtől vagy egyéni körülményektől függ, hanem alapvetően a kormányok politikai döntéseitől. Vagyis attól, mennyire segítik a leszakadó alsó társadalmi csoportokba született családok gyermekeit oktatáspolitikai és egészségügyi és szociális intézkedésekkel.
Az élen Dánia áll
Az egyes vizsgált területeken kialakult helyezések nem mindig tükrözik a korábbi években kialakult sztereotípiákat és azt igazolják, hogy nem kizárólag az ország gazdasági fejlettsége határozza meg az adott állam helyezését. Az irigyelt Svédország például az összesítésben a középmezőny utolsó helyén áll, 6 helyezéssel lemaradva Magyarország mögött, de még az Egyesült Államok is mögénk került. Mi holtversenyben állunk az Egyesült Királysággal, Portugáliával, Görögországgal és Németországgal a 14. helyen. A görögök azzal kerültek be a csoportba, hogy az ottani iskolások még a mieinknél is sokkal, de sokkal elégedettebbek a helyzetükkel, pedig a jövedelmi rangsorban a sor vége felé kullognak.
Abban semmi meglepő nincs, hogy az élen Dánia áll, de azon már érdemes elgondolkodni, hogy az élmezőnyt alkotó 12 ország között ott találjuk Horvátországot, mert diákjai az 5. legjobb eredményt érték el az oktatási felmérésben.
Ennél is érdekesebb viszont a leszakadó országok listája. Hiába gazdagok a luxemburgiak, minden más kérdésben rosszul teljesítettek, így a mérhető adatokat közlő 35 országból a 29. helyen végeztek az államban élő gyermekek esélyegyenlőségi rangsorában. Nem büszkélkedhetnek olyan nagy múltú demokráciák sem, mint Franciaország, vagy Belgium, mert rosszak a diákok tanulmányi adatai, és nagyok a különbségek a gyerekek között Kanadában vagy Lengyelországban is. A sor végén minden kérdésben Törökország és Izrael végzett, náluk tapasztalhatók a legszélsőségesebb eltérések gyerek és gyerek között.
