Zoran Zaev szociáldemokrata vezető még tavaly februárban állt elő olyan bizonyítékokkal, amelyek szerint a titkosszolgálat mintegy húszezer személyt, ellenzéki politikusokat, újságírókat, tisztviselőket, papokat hallgatott le. Ez óriási felháborodást keltett az országban, már-már polgárháborús helyzet alakult ki a jobb-, és baloldal között, mígnem az Európai Unió közvetítésével sikerült kompromisszumot kötni az ideiglenes kormány életre hívásáról.
Az Európai Parlamentnek a macedón válságban közvetítő különmegbízottjai, Ivo Vajgl, Richard Howitt és Eduard Kukan úgy értékeltek, hogy az államfő lépése veszélyezteti a biztonságot, az ellenzék pedig az elnök leváltását követelte. Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért felelős biztosa, továbbá e három politikus közvetített 2015 óta a macedóniai ügyekben, ők próbáltak meg kiutat találni a belpolitikai válságból. „Aggódunk az események alakulása miatt, s a döntés óriási veszélyt jelent az ország stabilitására, euroatlanti integrációjára és európai perspektíváira nézve” – emelte ki a három különmegbízott közleményében. Felszólították a politikai pártokat arra, hogy hajtsák végre a kompromisszumos megállapodást.
A tüntetések során több személy megsérült, köztük újságírók is, többeket pedig letartóztattak. A tüntetők előzőleg felgyújtották Ivanov hivatalát, illetve kövekkel dobálták meg a szkopjei igazságügyi minisztérium épületét. „Nincs igazság, nincs béke” – skandálták a megmozdulások résztvevői. A szociáldemokraták frakciójának koordinátora, Gran Szugareszki azzal vádolta az államfőt, hogy államcsínyt hajtott végre. Ezért pártja a parlament azonnali összehívását kezdeményezi. Csakhogy az országban ideiglenes választást írtak ki, s a törvényhozás április 7-én tartotta utolsó ülését. Trajko Veljanoszki parlamenti elnök azt közölte, nincs alkotmányos joga a parlament összehívására. Branko Crvenkovszki volt elnök antidemokratikusnak, s a jogállamisággal teljesen ellentétesnek minősítette az elnöki amnesztiát. A német kormány aggodalmát fejezte ki.
Június 5-én előrehozott választást rendeznek, ám ezután sem várható nyugalom a kétmilliós államban. Az ellenzék ugyanis bojkottálja azt, arra hivatkozva, hogy nem teremtették meg a demokratikus választás alapfeltételeit.