hulladék;Macedónia;összecsapások;Szkopje;Gjorge Ivanov;

- Heves összecsapások Szkopjéban

Napok óta tartanak az összecsapások Macedónia fővárosában, Szkopjéban. Szerda este legalább háromezren követelték Gjorge Ivanov macedón elnök lemondását, mivel kegyelmet adott az ország legnagyobb lehallgatási ügyében meggyanúsított, illetve az ügy kapcsán már börtönbe került személyeknek.

Zoran Zaev szociáldemokrata vezető még tavaly februárban állt elő olyan bizonyítékokkal, amelyek szerint a titkosszolgálat mintegy húszezer személyt, ellenzéki politikusokat, újságírókat, tisztviselőket, papokat hallgatott le. Ez óriási felháborodást keltett az országban, már-már polgárháborús helyzet alakult ki a jobb-, és baloldal között, mígnem az Európai Unió közvetítésével sikerült kompromisszumot kötni az ideiglenes kormány életre hívásáról.

Az Európai Parlamentnek a macedón válságban közvetítő különmegbízottjai, Ivo Vajgl, Richard Howitt és Eduard Kukan úgy értékeltek, hogy az államfő lépése veszélyezteti a biztonságot, az ellenzék pedig az elnök leváltását követelte. Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért felelős biztosa, továbbá e három politikus közvetített 2015 óta a macedóniai ügyekben, ők próbáltak meg kiutat találni a belpolitikai válságból. „Aggódunk az események alakulása miatt, s a döntés óriási veszélyt jelent az ország stabilitására, euroatlanti integrációjára és európai perspektíváira nézve” – emelte ki a három különmegbízott közleményében. Felszólították a politikai pártokat arra, hogy hajtsák végre a kompromisszumos megállapodást.

A tüntetések során több személy megsérült, köztük újságírók is, többeket pedig letartóztattak. A tüntetők előzőleg felgyújtották Ivanov hivatalát, illetve kövekkel dobálták meg a szkopjei igazságügyi minisztérium épületét. „Nincs igazság, nincs béke” – skandálták a megmozdulások résztvevői. A szociáldemokraták frakciójának koordinátora, Gran Szugareszki azzal vádolta az államfőt, hogy államcsínyt hajtott végre. Ezért pártja a parlament azonnali összehívását kezdeményezi. Csakhogy az országban ideiglenes választást írtak ki, s a törvényhozás április 7-én tartotta utolsó ülését. Trajko Veljanoszki parlamenti elnök azt közölte, nincs alkotmányos joga a parlament összehívására. Branko Crvenkovszki volt elnök antidemokratikusnak, s a jogállamisággal teljesen ellentétesnek minősítette az elnöki amnesztiát. A német kormány aggodalmát fejezte ki.

Június 5-én előrehozott választást rendeznek, ám ezután sem várható nyugalom a kétmilliós államban. Az ellenzék ugyanis bojkottálja azt, arra hivatkozva, hogy nem teremtették meg a demokratikus választás alapfeltételeit.

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságai nem sínylenék meg túlságosan, ha a júniusra kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.