A szervezet évente hét mutató - köztük a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota - alapján minősíti egy-egy állam állapotát. Magyarország pontszáma az idén 3,18-ról 3,29 pontra esett annak következtében, hogy romlott a kormányzás demokratikus minősége. Az FH szerint a kormány szerint a menekültválságot a politikai napirend alakításában korábban domináns pozíciója visszaszerzésére, illetve nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel, az ilyen jellegű politikai döntések pedig ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal, és aláássák a társadalom demokratikus működését. Szintén visszalépett, illetve romlott az igazságszolgáltatás intézményrendszere és függetlensége az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétes menekültjogi szabálymódosításoknak köszönhetően. Ebben az FH-jelentés szerint közrejátszott még az alaptörvényben rögzített rendkívüli állapot jogintézményének a "tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet" kategóriájával való, vélhetően alaptörvény-ellenes kiterjesztése és az is, hogy a kormányzati hatalommal szembeni intézményes fékek és ellensúlyok megszűntek pártatlan formában működni. A jelentés beszámol arról is, hogy a magyarországi korrupció is súlyosabb probléma lett a számtalan nagy értékű közbeszerzéseket is érintő botrány következtében, ami a korrupció mértékének mennyiségi, nem pedig minőségi változására utal.
Az FH jelentése szerint az idén már Bulgáriában is kedvezőbbek a demokratikus viszonyok, mint Magyarországon, de hazánkat a listán megelőzi a V4-csoport összes többi tagja (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) is. Magyarország egyébként tavaly, hétévi zuhanás után a korábbi, konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriájából visszaesett a nem szilárd demokráciák közé az FH értékelésében.