A "sasoknak" nevezett sztrájkbontó társaság moráljára jellemző tárgyalás játszódott le szombaton a budapesti törvényszék előtt. A Népszava 1928 június 28-i számában hosszabb cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a "sasok" milyen eszközökkel szereznek pénzt. Megírtuk, hogy amikor Budapesten szerepelt Josephine Baker néger táncosnő, a kurzuslapok már előzően híresztelték, hogy ha a táncosnő föllép, ezt a kísérletét menthetetlenül el fogja söpörni a megszervezett „nemzeti fölbuzdulás". A táncosnő mégis föllépett, aminek kulisszatitkait föllebentve megírtuk, hogy a tüntetést maga a sas vezér, Scheyer
József szerelte le ezer pengőért, amelyet az orfeum igazgatója utalt ki a számára. A pénz fölvétele után a sas vezér „parancsot" adott ki, amelyben figyelmeztette a „bajtársakat", nehogy tüntetni merjenek a néger táncosnő ellen. Ezen a pénzen azután megosztozott a másik fősassal, Fiedler Istvánnal. Fiedler rágalmazást pört indított Feldmann Imre elvtárs ellen a Népszava cikkében foglalt állítások miatt és az ügyet szombaton tárgyalta a Schadl-tanács. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy nem lehetne-e az ügyet békésen elintézni, Feldmann elvtárs kijelentette, hogy igazat írt és bizonyítani tudja. A törvényszék elutasította a bizonyításra vonatkozó indítványt, ellenben azt állapította meg, hogy a cikkünkben foglalt kitételek nem rágalmazóak és Feldmann elvtársat fölmentette a vád alól.
