Nem vált okafogyottá az április 20-ra meghirdetett egész napos munkabeszüntetés, a Pedagógusok Sztrájkbizottsága négy pontjának kérdésében nem közeledtek az álláspontok - közölte a sztrájkbizottság képviseletében Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek vezetői hétfőn egész délután tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) képviselőivel, a négy pont mellett a sztrájk napján szükséges még elégséges szolgáltatások kérdése is az egyeztetés tárgyát képezte, ám ebben sem sikerült megállapodni.
Mint ismert, a sztrájkbizottság - amelynek a PSZ mellett tagjai az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet is - már hónapok óta egyeztetéseket folytat a kormány különböző képviselőivel 25 pontos követeléslistájáról, nem sok eredménnyel. Bár feltételezhetően az egyre nagyobb megmozdulások nyomására 21 pontban közeledtek a az álláspontok, megállapodás még nem született, igaz, a kormány lépten-nyomon ezt próbálja elhitetni a közvéleménnyel. Az elhúzódó egyeztetések eredménytelensége miatt (de a kormány félrevezető, valamint a tiltakozó tanárokat, diákokat mocskoló kormánykommunikáció hatására is) a sztrájkbizottság úgy döntött, a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközéhez nyúl, ma egy hete bejelentették: sztrájk lesz.
Nem sikerült még csak megállapodás közeli helyzetbe kerülni ugyanis a következő négy kérdésben: az állami intézményfenntartás és annak átszervezése, az iskolák szakmai, gazdasági és munkáltatói önállósága; a nem pedagógus, oktató-nevelő munkát segítők siralmas bérhelyzetének javítása; a pedagógusok munkaterhelésének heti 22 órában történő meghatározása; az iskolaigazgatók minőségi bérpótléka, ha átlagon felül teljesítenek. A sztrájktörvény miatt a kormány egy újabb hetet kapott, hogy választ adjon ezekre a kérdésekre. Nem okozott nagy meglepetést, hogy álláspontjuk továbbra sem változott. Balog Zoltán miniszter ugyanis már múlt pénteken, az ATV-ben leszögezte: bérügyekben és a tanárok munkaterhelésének kérdésében nem enged a kormány, az pedig hónapokkal korábban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami iskolafenntartás mindenhatóságának (az iskolák, tanárok kézi vezérlésének) rendszerén sem kívánnak változtatni.
Az Emmi ugyancsak pénteken jelezte: nem fogadják el a sztrájkbizottság elégséges szolgáltatásokra tett javaslatát. A kormány azt szeretné, hogy sztrájk esetén minden iskolában biztosítva legyen a tanulók felügyelete, ezzel arra köteleznék a tanárokat, hogy majdnem teljes szolgáltatást nyújtsanak, amivel tulajdonképpen a sztrájkot is kiüresítenék. A szakszervezetek azonban felhívták a figyelmet: korábbi, sztrájkügyben hozott törvényszéki végzésekből kiderül, elégséges szolgáltatás követelménye címén nem lehet megfosztani a pedagógusokat a sztrájk jogától. A Fővárosi Törvényszék egy ilyen végzése szerint tankerületenként a fenntartó egy, szükség esetén több intézményt jelöl ki a tanulók felügyeletére.
Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár hétfőn elmondta: abban egyetértésre jutottak, hogy a még elégséges szolgáltatások körébe a személy- és vagyonvédelem, a gyermekek felügyelete, étkeztetése tartozhat. Galló Istvánné hozzátette: a szakszervezetek az egyeztetésen azt javasolták, a tankerületek illetve a polgármesterek segítségével minden intézményben mérjék fel a sztrájkban részt venni kívánók körét, így kiderülhet, hol és mennyi iskolában kell a diákok felügyeletét megoldani. Bár a sztrájkbizottság korábban jelezte, ha hétfőn nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatásokban, kedden bírósághoz fordulnak, Sipos Imre ígéretet tett arra, hogy a kormány ma délelőtt tíz óráig választ ad a szakszervezetek javaslatára.
Nyilvánvaló azonban, hogy a kormány az időt szeretné húzni, és mindent megtesz azért, hogy a pedagógusoknak a lehető legtöbb akadállyal szembenézve kelljen jogszerű sztrájkot szervezniük. Nem valószínű ugyanis, hogy a bíróság felülírná a korábbi törvényszéki végzéseket. Ha a kormány ma úgy dönt, nem fogadja el a javaslatot, egy napot már nyertek. A szakszervezeteknek pedig végig kell játszaniuk a jogi hercehurcát: a bíróságnak 5 munkanapja lesz dönteni, a döntés ellen azonban újabb 5 napig még fellebbezéssel lehet élni. De ha elfogadják a javaslatot, ki tudja, hogy az együttműködési készségükről "híres" tankerületek bevonásával mennyi ideig tartana az iskolák felmérése. Az április 20-i időpont így könnyedén veszélybe kerülhet.
