Gauland a német lapnak úgy foglalt állást, nem kell szeretni a Nemzeti Frontot, de eljöhet az az idő, amikor el kell mondani, hogyan lehet együttműködni a Nemzeti Fronttal „még akkor is, ha nem értünk egyet mindazzal, amit hirdet”. Az AfD alelnöke kijelentette, szükségesnek tartana egy ilyen együttműködést, amennyiben a közeli jövőben létrejönne egy frakció az EP-ben az euroszkeptikus pártok részvételével. Gauland elavultnak nevezte azt az AfD elnöksége által 2013 novemberében elfogadott határozatot, amely szerint az Alternatíva vezetői csak az elnökség tagjainak hozzájárulásával léphet kapcsolatba külföldi pártokkal.
A jelek szerint az Alternatívában egyre erősebb az az irányzat, amely a Nemzeti Fronttal való hasonlóságokat emeli ki. A párt türingiai tartományi vezetője, Björn Höcke ugyanis szintén a FAZ-ban úgy foglalt állást, hogy ki kell emelni azokat az értékeket, amelyekért mind a német, mind pedig a francia párt síkra száll. Az AfD-nek jelenleg csak két képviselője van az EP-ben. Az AfD eredetileg a kevésbé radikális a Konzervatívok és Reformerek frakcióhoz csatlakozott.
Marine Le Pen még tavaly júniusban alapított Szabadság és Nemzetek Európája néven új képviselőcsoportot az Európai Parlamentben. A frakcióban túlnyomórészt a FN és a holland Szabadságpárt (PvV) szélsőjobboldali képviselői ülnek. Az Európai Parlament szabályai szerint önálló frakció akkor jöhet létre, ha legalább 7 uniós tagállamból legkevesebb 25 képviselő csatlakozik hozzá. Marine Le Pen a 2014 májusi választás után ugyan nem tudott frakciót életre hívni, egy évvel később azonban igen. Tavaly júniusban ugyanis azt közölte, hogy az FN és a PvV mellett osztrák, olasz, belga, lengyel és brit képviselője is lesz a képviselőcsoportnak.
A szélsőjobboldali frakciónak két társelnöke van Le Pen, valamint a holland PvV képviselője, Marcel de Graaf személyében. Két lengyel képviselő a Janusz Korwin-Mikke vezette szélsőjobboldali Új Jobboldali Kongresszus soraiból csatlakozott Le Penék frakciójához, az Egyesült Királyságból pedig az a Janice Atkinson tagja a képviselőcsoportnak, akit költségelszámolási csalás gyanúja miatt kizártak az euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjából (UKIP). Olaszországból az Északi Liga, Belgiumból a Flamand Érdek (Vlaams Belang), Ausztriából pedig a Szabadságpárt (FPÖ) politikusai csatlakoztak a képviselőcsoporthoz.
Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke az új frakciót az „európai szabadság hangjának” nevezte, amely megfogalmazása szerint a nemzeti szuverenitás és identitás védelmezője, s kiáll azokért, akik arra szavaztak, hogy országaik ne európai provinciák, hanem ismét nemzetek legyenek. A frakciót erőteljes iszlámellenesség is jellemzi. A frakcióalapítás azért fontos az EP pártjai számára, mert jelentős támogatást kapnak az egyes képviselőcsoportok. A Szabadság és Nemzetek Európája 2015 júniusától a ciklus végéig, 2019-ig 17,5 millió euróhoz jut.