Két hónap folyamatos politikai nyomás után tegnap bejelentette lemondását Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő. Elmondása szerint április 12-én, kedden terjeszti a parlament elé kérését. A több televíziós csatorna által sugárzott beszédében úgy fogalmazott, "A kormányválságot mesterségesen idézték elő, egy személy leváltásának szándéka elvakította a politikusokat és megbénította a szándékot, hogy valós változások történjenek az országban".
A koalíciós válság valójában tavaly nyáron kezdődött, az alkotmányreform idején, ezt követően lépett ki az ötpárti koalícióból a Radikális Párt. A februári bizalmatlansági indítványt azonban már Petro Porosenko elnök pártja, a Porosenko Blokk is kezdetben támogatta, az elnök lemondásra szólította fel Jacenyukot, ám a szavazás pillanatára felbomlottak a korábbi erőviszonyok, a miniszterelnök megmenekült. Ezt követően lépett ki Julija Timosenko pártja és a Szamopovics is. Az új koalíciót célzó tárgyalások azonban sorra csődöt mondtak.
Az utóbbi napokban aztán sorozatban kapta a rossz híreket Kijev – a Panama botrányban érintett Petro Porosenko államfő, Hollandiában népszavazáson mondtak nemet Ukrajna uniós közeledésére, Washington pedig egyértelműen új kormányt sürgetett. A lakossági elégedetlenség egyre hangosabban nyilvánult meg.
Pénteken Kijevben korrupcióellenes demonstráción tiltakoztak a rendszerváltást előidéző Majdan idején létrejött Automajdan aktivistái, azt kifogásolták, hogy az átvilágítási törvény ellenére állásukban maradhattak korrupt ügyészek és más állami vezetők. Az autógumikat égető demonstráción összetűzés alakult ki a rendfenntartók és a tüntetők között. Ezzel egyidőben Odesszában is civilek tüntettek, a korrupt, dúsgazdag ügyészek ellen tiltakoztak barikádot emelve az ügyészség épülete köré. A megmozdulások a közvélemény-kutatások eredményeit támasztották alá, miszerint az ukrán politikum és állami intézményrendszer alig két évvel a rendszerváltás után elveszítette lakossági támogatottságát.
Egyértelművé vált az is, hogy a kijevi vezetés európai és amerikai támogatottságát veszélyezteti, amennyiben nem sikerül záros időn belül működőképes kormányt létrehoznia. A nukleáris csúcs alkalmával Washingtonban tárgyaló Porosenko elnök erre vonatkozóan konkrét figyelmeztetést kapott, írta a tegnap a Dzerkalo Tizsnya (DT) ukrán hetilap internetes oldala még a kormányfő lemondása előtt. Az írást a karpatinfo.com ismertette. Eszerint Porosenko washingtoni látogatásakor sem Joe Biden amerikai alelnök, sem Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkár nem ragaszkodott már Arszenyij Jacenyuk személyéhez a miniszterelnöki poszton, mint tették azt korábban, ugyanakkor sürgették, hogy az új kormány lehetőleg április 12-ig, de legkésőbb e hét végéig alakuljon meg. Ezek után az ukrán média abban egyetértett, hogy Jacenyuk miniszterelnöki karrierjének vége, és napokon belül meglesz az új kormányfő Kijevben, valószínűsítve, hogy az amerikai álláspont szerinti menetrend alapján.
Médiaértesülések szerint Volodimir Hrojszman, jelenlegi házelnök, a Porosenko Blokk politikusa a kormányfői tisztség várományosa. De nem csak a kormány élén és összetételében várható változás. Az elnöki adminisztráció és a parlament vezetése állítólag előkészített egy, a politikai válság rendezését célzó dokumentumcsomagot, ami változást hoz a legfőbb ügyészség és a parlament élén is. Legfőbb ügyész Jurij Lucenko, az elnöki párt frakcióvezetője lehet, a házelnök pedig Andrij Parubij jelenlegi alelnök, Jacenyuk pártjának politikusa. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a Népi Front a miniszterelnök bukása után is kormányzati tényező marad, annak ellenére, hogy népszerűsége 2 százalék alá csökkent. Ugyancsak sajtóértesülések szerint a parlament visszavonja a parlament február 16-i határozatát, amellyel elégtelennek minősítette Jacenyuk kormányának működését, mert Jacenyuk ragaszkodott ahhoz, hogy saját kérésére mentsék fel tisztségéből.
Az új kormány összetételéről nincs végleges döntés és még az is függőben van, hogy mely pártok állnak a Porosenko Blokk és a Népi Front koalíciója mellé.
