Országszerte több mint kétszáz felvonuláson tízezrek követelik ismét a törvénytervezet visszavonását, amelynek elfogadása esetén a tiltakozók szerint növekednének az egyenlőtlenségek és a bizonytalanságok a munka világában. A szombati megmozdulásokat jelentős erőkkel biztosítják a hatóságok, miután a korábbi tüntetéseken több összecsapás is történt a tüntetők közé keveredő rendbontók és a rendőrök között. Ez az első alkalom, hogy hétvégére szervezték a tüntetést a szakszervezetek, amitől azt remélik, hogy a családok és azok a magánszektorban dolgozók is utcára vonulnak, akik ezt hétköznap nem tehetik meg.
Március 9. óta a szakszervezetek felhívására eddig kétszer, és több mint húsz diákszervezet buzdítására pedig három akciónapon követelték a munkavállalók a munkajogi reform visszavonását. A március 31-i volt a legsikeresebb, akkor a szervezők szerint 1,2 millióan, a hatóságok szerint legalább 390 ezren vettek részt a felvonulásokon, ami kétszer annyi volt, mint a tiltakozóhullám kezdetén.
Kedden viszont az iskolai tavaszi szünet közepén már jóval kevesebben tüntettek: a belügyminisztérium szerint alig 23 ezren. A rendőrségnek rendszeresen közbe kellett avatkoznia, a diákok közé keveredő rendbontókat könnygázzal ártalmatlanították és 177 embert előállítottak. A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.
A parlament illetékes bizottsága szerdán és csütörtökön vizsgálta meg a javaslathoz benyújtott nyolcszáz módosító indítványt, és a tüntetések nyomására, valamint a kis- és középvállalatok kérésére számos helyen változtatott a szövegen. A szakszervezetek azonban továbbra is a tervezet visszavonását követelik. Legközelebb április 28-re hirdetettek tiltakozónapot. A munkaügyi és az oktatási minisztériumban a tiltakozók képviselőivel szerdán tartott egyeztetés nyomán a kormány hétfőn hozza nyilvánosságra az újabb javaslatait a törvénytervezet szövegének módosítására, de annak visszavonását kizárta. Manuel Valls miniszterelnök hétfőn személyesen fogadja a diákok és a szakszervezetek képviselőit. A nemzetgyűlés plenáris ülése május 3-án kezdi megvitatni a törvénytervezetet.
Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség - amely leginkább a pályakezdő korosztályt érinti -, csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiataloknak szakmai biztonságot, a vállalatoknak pedig rugalmasságot ígér.