Egészségügyi válsághelyzetnek minősítette az országos tisztifőorvos a Heves megyei Zagyvaszántó és Lőrinci térségében, vagyis a selypi medencében kialakult azbesztszennyezést - derült ki egy lapunk birtokába került tájékoztató levélből, amelyet még 2014 (!) szeptemberében küldött meg a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a Budai Központi Kerületi Bíróságnak. Ahogy arról a Népszava már több alkalommal is beszámolt, lassan már két éve zajlik Magyarország első azbesztpere; nyolc, azbeszt miatt halálosan megbetegedett ember indított kártérítési pert a magyar állam ellen.
Mindannyian a Lőrinci és Zagyvaszántó határában található egykori eternitgyár közelében élnek, s bár egyikük sem dolgozott az üzemben - amely egészen 2004-ig működött - mégis megkapták a végzetes kórt: a gyárból kikerült cementpor azbesztszilánkokat is tartalmazott, amely a tüdőbe kerülve a legtöbb esetben halálos mellhártyadaganatot - mezoteliómát - okoz. A betegség gyógyítására csak akkor van remény, ha idejében észreveszik, ám mivel a lappangási idő 20-30 év is lehet, erre szinte semmi esély sincs. Az államot is ezért perlik; amikor a szilánkok a tüdejükbe kerültek, az üzem állami tulajdonban volt. A térségben még nagyon sokan élnek, akik az azbeszt miatt betegedtek meg, s a helyiek elmondása szerint a temetők is a mérgező anyag miatt elhunytakkal "vannak tele".
Hol a vizsgálat?
Miután az országos tisztifőorvos az esetet egészségügyi válsághelyzetnek minősítette, a heves megyei népegészségügy is vizsgálódni kezdett, ám egy leíró epidemiológiai vélemény elkészítésénél tovább nem jutottak. Ez nem tárja fel teljes részletességgel a megbetegedések és a gyár korábbi működése közti kapcsolatot, csupán valószínűsíti az összefüggést. Lapunk birtokába került levelében Dr. Ifj. Wernigg Róbert Heves megyei tisztifőorvos is elismeri: "a vizsgálat a halmozódás hátterében álló okok vizsgálatát nem teszi lehetővé". Pedig az országos tisztifőorvos egy intézményközi munkacsoport felállítását is elrendelte az ügyben, melynek feladata "az azbesztszennyezéssel összefüggő komplex szakmai kommunikáció és epidemiológiai vizsgálatok koordinálása".
Két év telt el, de átfogó vizsgálat nem született, és a bizottság működéséről sem tudni semmit. Még januárban kerestük a Heves Megyei Kormányhivatalt az ügyben, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ, csupán annyit közöltek, hogy az egykori gyárterületet sikerült megtisztítani az azbeszttartalmú törmelékektől, s hogy az ügyben a kormányhivatal mindent megtett a lakosság biztonsága érdekében. Ám mi azt szerettük volna megtudni, mi az akadálya annak, hogy nem készült el a komplex, intézményközi vizsgálat, az jelenleg folyamatban van-e, ha nem, tervezik-e egy ilyen vizsgálat lefolytatását.
Ugyanezekkel a kérdésekkel kerestük az ÁNTSZ-t is, a következő válasz kaptuk: "az egészségügyi ellátórendszer jól vizsgázott, amikor a térségben lévő háziorvosok jelezték az ÁNTSZ-nek, hogy Zagyvaszántó térségben valami baj lehet, mert bizonyos betegségek halmozódása figyelhető meg. Az ÁNTSZ jelzése folyamán indult be az a gépezet, amelynek nyomán 2014 decemberében a kormány úgy döntött, hogy 1,3 milliárd forintot különít el az azbeszttartalmú építési hulladék ártalmatlanítására".
Nincs válasz
Miután a Heves Megyei Kormányhivatal levele lapunkhoz is eljutott, hétfőn újból elküldtük kérdéseinket az ÁNTSZ-nek, emlékeztetve őket arra, hogy az országos tisztifőorvos két éve egészségügyi válsághelyzetnek minősítette a selypi medencében kialakult állapotokat. Kértük azt is, ha szükséges, kérdéseinket továbbítsák az "azbesztbizottság" felé. Megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ.
Pedig egy átfogó vizsgálat elkészítésére a perben is nagy szükség lenne, az egyértelmű bizonyítéka lehetne annak, hogy a felperes betegek a gyár miatt betegedtek meg. Igyártó Gyöngyi, a betegek ügyvédje márciusban az alapvető jogok biztosának közbenjárását is kérte annak kiderítésére, hogy miért maradt el az intézményközi vizsgálat lebonyolítása. Beadványában jelezte, hogy a Selypen kialakult helyzet sérti az ott élők egészséghez, egészséges környezethez, valamint testi épséghez való jogát is.
A selypi azbesztszennyezéssel kapcsolatban egyébként már Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is megszólalt, nyilatkozata szerint az állam részéről elvárható, hogy megtegye a szükséges megelőző lépéseket ott, ahol az állami szervek által ismert adatok alapján felmerülhet környezeti szennyezés okozta megbetegedés fenyegetése.
Lassú bizonyítás
A képen jól látható, mindenféle védőruha nélkül dolgoztak agyárban a munkások ARCHÍVFOTÓ
Bár a beteg felperesek egészségi állapota miatt gyorsított eljárást rendeltek el, a per lassan halad, jelenleg a bizonyítási eljárás zajlik; azt kellene hatósági vizsgálatokkal alátámasztott dokumentumokkal is bizonyítani, hogy van, vagy pedig nincs konkrét összefüggés a gyár korábbi működése és a térségben található nagy számú azbesztózisos és mezoteliómás megbetegedések között. Az állam jogi képviselője szerint nem, vagy csak alig kerülhetett ki azbesztcementpor az üzem területéről, a bíróságon korábban meghallgatott volt gyári vezetők is úgy nyilatkoztak, hogy a zárt technológia miatt csak minimális mennyiségű mérgező anyag kerülhetett ki. Lapunknak azonban több volt gyári dolgozó úgy nyilatkozott: a biztonsági előírások nem voltak túl szigorúak, az azbesztcementporos munkaruhájukat otthon mosták, a dolgozók pedig védőmaszkot sem kaptak, mert kevés volt belőle - ezeket csak akkor kellett kötelezően viselni, amikor az egészségügyi hatóság ellenőrzést tartott.
Az üzemet 2009-ben kezdték bontani, az ingatlan azonban több alkalommal is gazdát cserélt, legutóbb a Selyp Invest Kft. tulajdonában volt, amely a területen megmaradt épületeket 2013-ban a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyva bontotta le, a munka során újra nagy mennyiségű, azbeszttartalmú cementpor került a levegőbe. A cégvezető ellen büntetőeljárás indult hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, tavaly novemberben első fokon egy év tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélték. A bontás után majdnem két évig halmokban, fedetlenül állt a többtonnányi azbesztes sitt, amelyet (miután az ügy egyre nagyobb médiafigyelmet kapott) a Heves Megyei Kormányhivatal tavaly októberre elszállíttatott, a munkára a kormány 1,3 milliárd forintot különített el. A megmaradt épületek szakszerű bontása, a szennyezett talaj rekultivációja azonban továbbra sem történt meg.
