Farkas Flóriánt a közgyűlés felkérte, hogy továbbra is segítse az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) munkáját - tájékoztatott a távirati iroda még 2014 novemberében. Akkor még nem is sejthettük, hogy ez a mondat napjainkban is erősen befolyásolja a szervezet életét. Az utóbbi két évben ugyanis botrányt-botrányra halmozott az ORÖ, amit sokan ma is Farkashoz, a fideszes országgyűlési képviselőhöz és miniszterelnöki biztoshoz kötnek.
Kamu projekt
Az ORÖ-t érintő súlyos ügyek egyik legfontosabbika a Híd a munka világa nevű felzárkóztató program volt. Az ORÖ még Farkas vezetése alatt milliárdos támogatást kapott a projektre, hogy ennek keretében olyan foglalkoztatási szövetkezetet hozzon létre, amely segítheti az ország leghátrányosabb területein élő, főként roma munkavállalók foglalkoztatását. A program 2015. december 31-én zárult, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ellenőrei megállapították, hogy a szervezet irodáiban semmilyen szakmai tevékenység nem folyt. A foglalkoztatási szövetkezet hónapokon át halogatta az uniós támogatások záró elszámolásának leadását, később kiderült, hogy a dokumentáció nagy részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már tavaly nyáron lefoglalta egy adóellenőrzés során. A pénzek elköltése kapcsán nemcsak NAV-vizsgálat, hanem rendőrségi nyomozás is folyik. Egyelőre azonban egyetlen eljárás sem foglalkozik az ORÖ-t a kérdéses időszakban vezető Farkas Flórián személyes felelősségével. Pedig ez a bizonyos személyes felelősség egyre nyilvánvalóbb, ugyanis a napokban több száz oldalnyi dokumentum jutott az atv.hu birtokába a Híd a munka világához kapcsolódóan. Az iratkötegben lévő megállapodások többségét az ORÖ-t 2014-ig vezető Farkas Flórián írta alá.
Nemcsak a program vidéki irodáinál, hanem a központnak szánt fővárosi ingatlan megvásárlásakor is arra világított rá az Emmi ellenőrzése, hogy értékén felül vették az épületet, továbbá számtalan háttérmunkánál vagy túlárazták, vagy el sem végezték a szerződésekben szereplő feladatokat. A központi irodának nettó 205 millió forintért megvásárolt Gellérthegy utcai épület minden szempontból használhatatlan. Nem elég, hogy az ORÖ kétszer is 5 és félmillió körüli összeget adott ki a korábbi elnök saját kezű aláírásával megrendelt értékbecslésekre, vagy hogy az iroda Budapest egyik legdrágább részén található, az egyik cég több ponton is hamis véleményt adott. Az Emmi ellenőrei megállapították, hogy az ingatlan autóval és tömegközlekedéssel egyaránt megközelíthetetlen, mozgássérültek a közelébe sem juthatnak, továbbá, hogy az alapterületébe beszámították a teraszokat és lépcsőket is, ami tízmilliókkal megdobta az árat.
A humántárca jelentésében az is szerepel, hogy a felújításra szánt 26 millió forintnak is kevés nyoma van: sérült ajtók, lehullott csempe, beázott mennyezet, el nem végzett kábelezés, foltos padlószőnyeg fogadta az ellenőröket. Informatikai fejlesztés tervezésére, a 8 iroda belsőépítészeti terveire is könnyen ment ki 5-10 millió, csak bútorokra elköltöttek több mint 31 milliót, de egy januári sajtóbejáráson kiderült: a székek nagy részét ki sem csomagolták, az épületet nem fűtötték. Mindent összevetve biztosan kijelenthető, hogy a központi irodában soha nem tett senki semmit a romák munkához jutásának segítésére.
A néhány részletből is látszik, jogosan mondta fel az Emmi március 8-án az ORÖ-vel kötött szerződését, aminek következtében a szervezetnek vissza kell fizetnie 1,6 milliárd forint támogatást. A humántárca bebizonyította, hogy az uniós pénzeket nem szakmai programokra, hanem presztízsberuházásokra költötték a romák munkalehetőségeinek bővítése helyett. A botránysorozat pedig a miniszterelnöki biztos nevéhez fűződik. Az Emmi már belátta, hogy a sorozatos túlszámlázásokat, felesleges háttértanulmányokat az uniós ellenőrök torkán sehogyan sem lehetne letuszkolni, inkább maguk léptek, amivel új fejezetet nyitottak a közösségi pályázatok történetében.
Az ORÖ elnöke, Hegedűs István - aki Farkast követte az elnöki székben - főként a balul elsült program miatt távozott az idén februárban a szervezet éléről. Az LMP akkor közölte: Hegedűs lemondása nem jelentheti azt, hogy elmarad a felelősségre vonás a szervezetnél eltűnt milliárdok miatt. Az ellenzéki párt mindent meg fog tenni, hogy a kormány és az ORÖ ne söpörhesse szőnyeg alá az ügyet, és hogy a teljesen nyilvánvaló pénzlenyúlások minden résztvevőjét, de mindenekelőtt a jelenleg is miniszterelnöki biztosként dolgozó Farkas Flóriánt vonják felelősségre. Kérdés azonban hogy a miniszterelnök mikor látja be mindezt és mikor engedi el régi szolnoki barátja kezét.
Az elhíresült villa a Gellért-hegyen FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem véletlenül érinthetetlen
Hiába mondott le Hegedüs István az ORÖ elnöki tisztségéről, a háttérből kavaró Farkas Flórián miniszterelnöki biztos a mai napig a helyén van. Nem vitás, hogy Farkas tevékenységét Orbán Viktor irányítja: ezt maga a kormányfő rögzítette, méghozzá írásban. A miniszterelnök 2014. december 3-tól nevezte ki miniszterelnöki biztossá Farkas Flóriánt. A Magyar Közlönyben megjelent – Orbán által aláírt – miniszterelnöki utasítás szerint Farkas feladata egyebek mellett a kormány és az ORÖ között létrejött keretmegállapodás tapasztalatainak értékelése, a végrehajtás „időarányos teljesülésének" vizsgálata, s hogy előkészítse annak megújítását, 2020-ig történő meghosszabbítását. Munkáját ötfős titkárság segíti.
Az ORÖ körüli gazdasági botrányok tükrében furcsán hangzik, de a miniszterelnöki biztosnak a „roma társadalmi integráció fejlesztését szolgáló hazai és európai uniós támogatási programokat" is figyelemmel kell kísérnie. A Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki utasításban a Népszabadság szúrt ki egy érdekes mondatot, miszerint: "a miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.” Ez azt jelenti, hogy ha esetleg Farkas Flórián bukik, akkor igencsak nehéz lesz magyarázatot találni arra, hogy az őt irányító Orbán Viktort miért nem terheli semmifajta felelősség.
De mikor várható Farkas felelősségre vonása? Ugyanis nem kizárt, hogy a mindeddig érinthetetlennek látszó miniszterelnöki biztost is eléri az ORÖ botránya – legalábbis a Magyar Nemzet szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb tizenegy vizsgálatot indított a szabálytalan pénzköltések miatt. A tárca ellenőrzése ismét a botrányos Híd a munka világába programot világította át. A kormányzati ellenőrök azonban ezúttal azokat a gyanús szerződéseket vették górcső alá, amelyeket Farkas Flórián elnöksége alatt kötött a cigány szervezet. Az Emmi által közölt gyanú 400 millió forint elköltését érinti.
"A témával kapcsolatos mindenfajta döntés, intézkedés és kommunikáció az Emmi feladata” - válaszolta Orbán sajtófőnöke az Indexnek. A lap arról érdeklődött, hogy a Híd a munka világába program körüli botrányok, és az ORÖ számára milliárdos támogatás-visszafizetési kényszert okozó kudarc miatt tervezi-e a kormányfő Farkas Flórián miniszterelnöki megbízotti kinevezésének felülvizsgálatát, miután a megbízás szoros összefüggésben van a programmal. Hiába Havasi Bertalan válasza, az Emmi-nek nyilvánvalóan semmi köze sincs a miniszterelnöki megbízottak kinevezéséhez, vagy elmozdításához.
A korrupció melegágya
A szabálytalanul elköltött támogatások miatt 1,6 milliárd forintot kellene visszafizetnie az ORÖ-nek, azonban megszorítások helyett mégis „tálcán kínálják a pénzeket" egyes képviselőknek. Havi 450 ezer forintos javadalmazást adnak számukra, hozzátartozóiknak is szerződést ajánlanak – mondta a Kossuth téren tartott most keddi sajtótájékoztatóján Vajda László. A képviselő vezette az ORÖ pénzügyeit vizsgáló alternatív bizottságot, amely tavaly szűnt meg. Vajda bejelentette, hogy a bizottságot ismét megalakítják, részben új tagokkal.
A képviselő beszélt arról is, hogy újabb százmilliós ügyekben feljelentéseket tett képviselőtársával, Lakatos Oszkárral együtt. A beadványokban nevesítve szerepel Farkas Flórián is. A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint a Farkas Flórián elnökletével működő Lungo Dromnak 2012 december közepén 150 millió forintos támogatást ítélt meg a kormány. A Lungo Drom jövő évi egyszerűsített beszámolójában (tervében) azonban bevételként összesen csak 22,5 millió forint szerepel. A roma képviselők szerint a lapkiadásra kapott támogatások felhasználása és a Farkas Flóriánhoz köthető Oktatási és Továbbképzési Alapítvány pénzköltései sincsenek rendben.
Mivel a „roma felzárkóztatási pénzek elherdálása a korrupció melegágya", Lakatos Oszkár és Vajda László országos demonstrációt hirdetett május 7-re, Budapestre. A korrupció ellen tiltakozó romák a Miniszterelnökségtől vonulnának az Emberi Erőforrások Minisztériumához.
Aki erősebb, mint Schmitt Pál
Farkas Flórián politikai karrierje véget ért, pártja csak arra használja, hogy eltüntessen minden nyomot, de ahogy ezt a munkát befejezte elengedik a kezét, és elkezdődhetnek ellene a büntetőeljárások – jelentette ki lapunknak Hadházy Ákos, LMP-s politikus. Farkas úgy tűnik erősebb szereplő a Fideszen belül, mint Schmitt Pál vagy más fideszes politikusok, hiszen a kormányfő személyesen szólalt fel mellette az összes eddigi botránya ellenére – ezt már Setét Jenő, roma polgárjogi aktivista mondta a Népszavának. Azonban eddig még senki sem tudott bizonyítani semmit a Farkas körüli ügyekből. Legalábbis Lázár János szerint, aki kicsit bele is zavarodhatott a miniszterelnöki biztos folyamatos mosdatásába. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek a parlament európai ügyek bizottságának tavaly novemberi ülésén volt egy érdekes kiszólása a végig szótlanul ülő Farkashoz: aki ilyen hibát követ el, annak a karrierje "megy a lecsóba". Amint lapunk is beszámolt róla, Lázár korábban arra a kérdésre, elveszett-e a bizalom az ORÖ iránt, egy októberi Kormányinfón úgy reagált, a rendőrségnek veszett el a bizalma, rendészeti kérdésről van szó. Idén márciusban viszont Lázárnak már egyenesen az volt az érzése, hogy azért piszkálhatják Farkas Flóriánt, mert cigány.
Három különböző állítás egy emberről. De vajon ki is az a Farkas Flórián, aki a külvilág számára a „megbuktathatatlan” fideszes politikus prototípusa? Farkas évtizedek óta meghatározó személyisége a hazai cigánypolitikának. 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe, 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett. Kiváló lobbista, mindig elegáns és jól fésült politikus, gyorsan szót ért a mindenkori miniszterelnökkel. A roma politikus 2002-ben Orbán Viktor politikai szövetségeseként jutott a Fidesz színeiben képviselői mandátumhoz, ami máig védelmet nyújt számára. Előtte, 1998-ig Horn Gyula feltétlen támogatását is élvezte Farkas, ugyanis a szocialista kormányfő is odavolt az autodidakta fiatalemberért, aki akkoriban még baloldalinak tarthatta magát és szállította a roma szavazatokat a szocialistáknak. Az érdekes pálfordulásról szólva a 168 Óra egyik forrása csak annyit mondott, hogy a pártvezérek mindig azt hitték, ők „használják” Farkas Flórián politikai befolyását, pedig fordítva történt, a roma politikus vette igénybe a kormányfők szolgáltatásait, az elmúlt évtizedek milliárdos támogatásait.
Tartja magát az a legenda is, hogy Farkasnak nincs érettségije. De hosszú ideig tele volt a sajtó és lapunk is többször beszámolt Farkas minimum kétes diploma-ügyéről is, ahol már az is kérdéses volt, hogy mit és hol tanult, ha egyáltalán tanult valahol. A hetvenes években Farkas a város szélén épült cigánytelep szociális munkásaként dolgozott. Életrajzi adatai szerint 2005-ben elvégezte az ELTE politológia szakát is, ha így volt, a felvételinek nyilvánvalóan feltétele lehetett a középiskolai érettségi.
