A referendumot a hollandiai euroszkeptikus erők csikarták ki. Formálisan ugyan nem kötelező érvényű az eredmény, de a kormányzat aligha tehet úgy, mintha mi sem történt volna. „Mindezek után nem tudjuk olyan egyszerűen ratifikálni a társulási megállapodást” – ismerte el Mark Rutte holland miniszterelnök. Hozzátette, a nemek meggyőző fölénnyel győzedelmeskedtek.
A népszavazás megrendezése előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke drámai hangú üzenetben mutatott rá a referendum következményeire. Úgy foglalt állást, hogy az elutasítással nagyobb lehet az esélye annak, hogy a brit választók június 23-án Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépésére szavaznak.
A referendumon a 2014-ben az EU és Kijev között aláírt társulási megállapodás elutasításáról volt szó. A referendum szervezői azonban kezdettől fogva azt hangoztatták, hogy nem az Ukrajnához fűződő viszonyt kívánják befolyásolni, hanem azt akarják üzenni Brüsszelnek: nem mehet minden a régi kerékvágásban.
Az euroszkeptikus eről, ahogy az várható is volt, kitörő lelkesedéssel fogadták az eredményt. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke fantasztikusnak nevezte azt, s hozzátette, mindez azt jelzi, hogy sok hollandnak „elege van az Európai Unióból”. A referendum egyik életre hívója, a jogász Thierry Baudet szerint el kell kezdeni a megbeszéléseket „egy másik Unióról”.
Hollandiában nem túl sikeresek az Európai Unióval kapcsolatos népszavazások. Tizenegy éve hasonló többség mondott nemet az EU akkor kidolgozott alkotmányára. Az a népszavazás is óriási pofon volt Brüsszel számára.
A választók közül többen azért támogatták a kezdeményezést, mert – amint egy 49 éves választó a televíziónak elmondta – „jó, hogy elmondhatjuk a véleményünket Brüsszelről”. Egy 65 éves pedig úgy foglalt állást, hogy az eredmény „nem csak Hollandiának jó”. Szerinte az is gond, hogy „már most túl sok tagja van az EU-nak”.
A voksolás során feltűnő volt az, milyen kontraszt volt a város és a vidék között. Miközben ugyanis a nagyvárosokban, köztük Amszterdamban, az igenek győztek, vidéken jelentős többséggel utasították el a társulási megállapodást.
Az eredmény Mark Rutte vereségeként is értékelhető. A miniszterelnök előzőleg azzal érvelt az igenek mellett, hogy az Európai Unió a társulási megállapodással segítséget nyújthat Ukrajnában annak, hogy jogállamot és demokráciát építsen fel. Úgy vélte, a dokumentum emellett a kisebbségek jogait is garantálja, továbbá stabilizálják „Európa peremét”. Petro Porosenko ukrán elnök is kampányolt a referendum sikeréért, s több miniszterét is a németalföldi országba küldte. Azt hangoztatta, hogy Kijev nem válhat „az EU jövőjéről szóló hollandiai vita áldozatává”.
A voksolás eredménye azért is kínos, mert jelenleg Hollandia látja el az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Az országon kívül az Unió minden tagállama ratifikálta már a megállapodást Ukrajnával. Az országban három párt, Wilders Szabadságpártja, a szocialista SP, valamint az állatvédők pártja (PVdD) hívott fel a referendum elutasítására. A megállapodás politikai része 2014 óta van érvényben, január 1-jén pedig a szabadkereskedelmi megállapodást is átültették a gyakorlatba.
