Ez a negyedik csúcstalálkozó ebben a témában, az elsőt 2009-ben Barack Obama amerikai elnök kezdeményezte. Első alkalommal, 2010-ben szintén Washingtonban rendezték meg, 2012-ben Szöulban, majd 2014-ben Hágában. Az első három konferencián - illetve utána - összesen 260 nemzeti hatáskörben született intézkedést rendeltek el szerte a világon, és ezen lépések csaknem háromnegyedét már megvalósították. Az év végén leköszönő Obama adminisztráció utolsó nagy nemzetközi rendezvénye ez az amerikai fővárosban. Az esemény fontosságát növeli, hogy a világ kollektív biztonságának szempontjából pillanatnyilag a nukleáris terrorizmus az egyik legnagyobb fenyegetés.
A csúcstalálkozó azonban nem korlátozódik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésére, a kétnapos rendezvény során terítékre kerülnek gazdasági és klímavédelmi kérdések, valamint az atomerőművek biztonságosságának problematikája is. Sor kerül fontos kétoldalú találkozókra is. Obama külön megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai államfővel és találkozik az Iránnal tavaly megkötött atomegyezményt tető alá hozó Hatok, azaz az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselőivel is. A Fehér Ház tegnap jelezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfőt viszont nem Obama, hanem John Biden alelnök fogadja hivatalosan, a két elnök között csupán informális találkozó lesz, ami egyértelműen jelzi a Washington és Ankara közötti feszültséget, amely az utóbbi hónapokban az Iszlám Állam elleni katonai fellépés során egyre érezhetőbben megnyilvánul.
Oroszország nem vesz részt a csúcstalálkozón, a távolmaradásért a Fehér Ház bírálta Moszkvát.
Orbán Viktor washingtoni programját nem hozták nyilvánosságra. Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtótitkár a vs.hu kérdésére azt közölte „a miniszterelnök minden washingtoni hivatalos és nyilvános programjáról tájékoztatást fogunk adni a magyar közszolgálati médián keresztül". A nemzetközi média nem jelzett magas szintű találkozót Orbán részvételével.