„2006-ig a jazz műfaján belül elsősorban latin stílusokban játszottam. A spanyol, illetve közép- és dél-amerikai dallam- és ritmusvilág ma is nagyon közel áll hozzám” – mondja Jáger András, akit a szakma és a közönség csak Bandiként ismer. „Amikor 2006-ban megalapítottam a Jazzraelt, úgy tűnhetett, hogy valami teljesen más úton indulok el, pedig valójában a szefárd zene jórészt a spanyol kultúrában és a ladino nyelvben gyökerezik, így jócskán találtam közös pontokat.” A szefárd motívumok mellé közismert izraeli dalokat társító, azokat improvizatív feldolgozásban előadó Jazzraelben kiváló jazzmuzsikusok játszanak. A Horváth Plutó József (basszusgitár) és Lakatos Pecek András (dob) alkotta ritmus-szekció bármelyik európai színpadon megállná a helyét. Bíró Nóra énekhangja és a szólistaként is ismert Lamm Dávid gitározása bensőséges, szinte kamarazenei atmoszférát teremt; ezt jól ellenpontozzák Csejtei Ákos erőteljes, lendületes szaxofonszólói. A mostani jubileumi koncertsorozat jelentős repertoárbővítést is hoz a Jazzrael életében: magyar zsidó kompozíciókkal ugyanis eddig nem foglalkoztak.
A Nemzeti Kulturális Alap, a Mazsihisz és a Mazsike támogatásával megvalósuló sorozat április 5-i nyitókoncertje (Gödör Klub) a 20. század egyik kiemelkedően jelentős zeneszerzője, a szimfonikus jazz megteremtője, a Kék rapszódia és az Egy amerikai Párizsban komponistája, George Gerswhin előtt tiszteleg. Róla ma már kevesen tudják, hogy az Egyesült Államokba néhány évvel korábban bevándorolt szentpétervári zsidó szülők gyermekeként született 1897-ben, New York egyik szegénynegyedében. A zseniális zongorista-zeneszerző eredeti neve Jacob Gershowitz volt. Gershwin dalait, a többi között szellemes musical-operája, a Porgy és Bess részleteit a Jazzrael vendégeként Szőke Nikoletta szólaltatja meg, akinek tizenegy évvel ezelőtt, a patinás Montreux-i jazz-énekverseny győzteseként indult el hazai és nemzetközi karrierje. Mára a jazz főáramlata, a maintsream mellett sokféle stílusban és műfajban aratott jelentős sikereket.
Egy héttel később, a felújítás alatt álló – s ezért ritkán látogatható – Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában folytatódik a sorozat, egy Karády Katalin emlékesttel. Az 1940-es évek ikonikus magyar színésznője, ünnepelt dívája antifasiszta meggyőződésű volt, ezért Magyarország német megszállását követően pályája ellehetetlenült. Dalait letiltották a rádióban, filmjeit levették a mozik műsoráról, majd 1944. április 18-án a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta, megkínozták, kis híján agyonverték. A Szálasi-rémuralom idején a Duna-parton egy egész zsidó gyerekcsoportot mentett meg a kivégzéstől, amiért 2004-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz A Világ Igaza kitüntetést adományozott Karádynak. Dalait ezen a koncerten a zsidó zenekultúra iránt régóta elkötelezett Bíró Eszter énekli, aki húgával, a Jazzrael énekesnőjével duettre is készül.
Korunk talán legszélesebb körben elismert jazzgitárosáról, Pat Methenyről – Gershwinhez hasonlóan – nem az jut elsőként eszünkbe, hogy zsidó származású. Pedig Metheny őrzi és fontosnak tartja zsidó gyökereit, s ez 2013-as CD-jén (Tap: The Book of Angels, Vol. 20.) is tükröződik. Ekkor ugyanis saját zenekara, a Pat Metheny Group stílusától teljesen eltérő lemezt készített, amelyen a New York-i avantgárd zsidó jazz élő klasszikusa, John Zorn kompozícióit dolgozta fel. Április 19-én a Gödörben Pat Metheny gitárjátékát Babos Gyula eleveníti meg, aki már az 1980-as években, a Kádár-korszakra egyáltalán nem jellemző nyíltsággal beszélt arról, hogy apai ágon cigány, anyai ágon zsidó származású, s e kettős identitás az általa komponált és előadott zene szempontjából is meghatározó.
A sorozat zárókoncertjének (Rumbach zsinagóga, április 26.) látszólag nem sok köze van a jazzhez, s éppen ettől izgalmas. A Jazzrael – Malek Andrea közreműködésével – a 20. század olyan népszerű magyar zsidó zeneszerzőinek és szövegíróinak életművéből merített ihletett, mint Fényes Szabolcs, G. Dénes György (Zsüti), Gábor S. Pál, Horváth Jenő vagy a legendás Seress Rezső. Jáger Bandi szerint örökzöld dalaik meglepően könnyen, gördülékenyen ültethetők át a jazz kontextusába, s ezáltal valami teljesen új, eddig nem ismert műfajkeresztezés (a szó jó értelmében vett crossover) jött létre. A zenekarvezető először csodálkozott, de ma már teljesen érthetőnek tartja, hogy e kuriózum-értékű jazz-produkció iránt külföldről is intenzíven érdeklődnek. A sorozat befejezése után is fontosnak tartja, hogy – korábbi szefárd és izraeli repertoárjukat megtartva – újabb és újabb értékeket hozzanak felszínre a magyar zsidó zenekultúra kincsestárából. Elképzelhető, hogy következő lemezüknek is ez lesz a tematikája. Jáger Bandi szerint a magyar zsidó zeneszerzők és szövegírók több száz olyan dalt hagytak ránk, amelyek nemcsak színvonalasak, de a jazz nyelvezetével is „kompatibilisek”, ezért átdolgozhatók. Ezt a feladatot a Jazzrael most már fontos missziónak érzi.
