Argentína egyszer már megpróbálta fennhatósága alá vonni a Falkland-szigeteket, az argentin fegyveres erők partra szálltak, s ez vezetett az 1982-es falklandi háborúhoz. Nagy-Britannia ugyanis nem volt hajlandó meghátrálni, a Vaslady, Margaret Thatcher brit erősítést vezényelt az argentin partok közelében fekvő, több mint 150 éve brit fennhatóság alá tartozó szigetekhez. A háborúban 655 argentin, 255 brit katona, illetve három falklandi lakos esett el. A szigetek brit kézben maradtak, s ezt az állapotot legutóbb 2013-ban erősítette meg népszavazás, az 1517 helyi lakosból 1513 a Falklandok jelenlegi státuszának fenntartása mellett voksolt.
Az argentin területi vizek kiterjesztésére vonatkozó igényt Argentína előző kormányzata még egy 2009-es jelentésben adta be a kontinentális talapzat határainak megállapításával foglalkozó ENSZ-bizottsághoz, s az ENSZ tengerjogi konvenciójára hivatkozva kérte a nemzetközi jóváhagyást, amelynek értelmében 1,7 millió négyzetkilométerrel megnövelhetné területi vizeit. A döntést, amely még nem végleges, az új argentin külügyminiszter is lelkesen üdvözölte. Susana Malcorra külügyminiszter szerint az ENSZ-bizottság döntése megerősíti Argentína szuverenitását az Atlanti-óceán déli térségében. A határozat egyébként utal a Nagy-Britannia és Argentína közötti megoldatlan területi vitára is.
A Falkland-szigetek helyi kormányzat önrendelkezést élvez, de a kül- és védelmi ügyek Nagy-Britannia irányítása alatt maradtak. A brit kormány álláspontja szerint a szigetlakókat saját akaratuk ellenére nem lehet kötelezni arra, hogy elfogadják Argentina szuverenitását a területük felett. A falklandi-kormányzat Londonhoz fordult eligazításért a The Guardian című brit lap jelentése szerint. A brit kormány még nem kommentálta a döntést.
