- Búcsú Pozsgay Imrétől

Cikkcakkos politikai pályát bejárt, jelentős politikusa volt a Kádár-korszaknak és maradt a rendszerváltás utáni időszaknak is. A Kádár-kor nemigen tudott mit kezdeni a tehetsége okán az MSZMP-ben mind magasabbra jutó politikussal. 1982-ben megtörni látszott a pályája, amikor kiszorult-kiszorították a hatalomból. Ekkor éppen miniszter volt, még létrehozta a budapesti Katona József Színházat, aztán "kiemelték", a Hazafias Népfront főtitkára lett, s mint ilyen - kezében a Magyar Nemzettel - sok borsot tört a hatalom orra alá. Ő volt az első állampárti politikus, aki 1989. január 28-án az 1956-os "ellenforradalmat" népfelkelésnek nevezte, majd Nagy Imre újratemetésén ő volt az egyik politikus, aki őrt állt a mártír miniszterelnök koporsójánál. A rendszerváltás után az MSZP egyik alapítója és egyik vezetője volt, a párt köztársaságielnök-jelöltje, olyan közéleti szereplő, aki bírta a politika népies szárnyának bizalmát, de akinek múltja taszította az SZDSZ-t. Volt az MSZP alelnöke, parlamenti frakcióvezetője, hogy aztán kilépjen a pártból és a frakcióból is. Önálló pártalapítási próbálkozásai sikertelenek voltak. 2000 után a Fidesz híve lett. Orbán Viktor többek között őt is felkérte az új alaptörvény kidolgozására, amely szabályozza Magyarország jogrendjét. Formátumos politikus volt sokáig, élete végére a másik póluson találta magát, mint ahonnan elindult. Talán észrevette, talán nem.