A testület hétfői, zárt ajtók mögötti tanácskozásán kiderült, koránt sincs meg az ilyen döntéshez szükséges, teljes összhang. Irán rakétatesztjei ugyan ellentmondanak a tavaly nyáron kötött, a nyugati szankciók feloldásáért a nukleáris ambíciók visszafogását előíró szerződésnek, de a BT öt állandó tagja és Németország végülis egyetértett abban, hogy a nukleáris megállapodás lényegét nem sértették meg. Így Teheránnak aligha kell aggódni, legfeljebb egy felvizezett, általános szövegű figyelmeztetés születhet ellene.
Pedig a BT állandó tagjai közül Nagy-Britannia és Franciaország is élesen bírálta az újabb iráni katonai lépést. London szerint az iráni vezetés figyelmen kívül hagyja a megkötött megállapodásokat, a párizsi illetékesek pedig úgy fogalmaztak, hogy Teherán egyszerűen nem tartja be vállalásait. Oroszország ugyanakkor azon az állásponton van, hogy Irán nem szegte meg a sok hónapos tárgyalások révén, kínkeserves diplomáciai erőfeszítéssel összehozott szerződést – s mivel Moszkvának vétójoga van, eleve nem várható a BT részéről kötelező érvényű, komolyabb következményekkel fenyegető lépés. Az orosz ellenkezés dacára az Egyesült Államok továbbra is sürgetni fogja, hogy a BT legalább állásfoglalásban ítélje el a kísérleteket.
republikánus szenátorok egy csoportja Washingtonban olyan határozatot terjesztett be, amely az Obama-kormányzatot kötelezné arra, hogy új gazdasági szankciókat fogadjon el Teherán ellen a ballisztikus rakétatesztek miatt. A rakétakísérletek kapcsán ismét fellángolt a vita, képesek lennének-e a harci eszközök atomrobbanófejek hordozására. A kilövések kapcsán tett iráni bejelentések pedig azt emelték ki, hogy a rakéták képesek Izrael elérésére.