Mintha föl sem fogná a kormány a - jó idő beálltával ismét fokozódó - menekültválság valódi kockázatait, az emberi jogi katasztrófa erősödő veszélyét tökéletesen figyelmen kívül hagyva kampányol továbbra is az uniós menekültkvóta ellen. Miközben a fideszes polgármesterek beálltak a kabinet mögé, és immár 913 település támogatja a betelepítési kvóta ellenes népszavazási kezdeményezést, a valódi lépéseket, például a határ menti települések fölkészítését a nagyobb tömeg érkezésére, elmulasztja a kormányoldal. A településvezetők a hétvégén ehelyett arra szólították fel az Európai Unió (EU) vezetőit, hogy ha nem képesek megvédeni Európát, akkor legalább Magyarországot ne akadályozzák ebben. A belügyminiszter azzal nyugtatta a polgármestereket, hogy a magyar határ biztonságos. Pedig az adatok azt mutatják, hogy noha Pintér Sándor saját jogszabályaikat megszegve, a múlt héten épp a legcsendesebb napon, indokolatlanul hirdetett migrációs válsághelyzetet, a hétvégén ismét növekedett a határsértések száma, amely három nap alatt több százra rúgott. A rendőrség idén eddig 3581 embert fogott el határzár illegális átlépése miatt, és a Szegedi Járásbíróságon 1897 migráns ügyét tárgyalták, s közülük 1866 személyt elítéltek, 1828-at ki is utasítottak.
Csakhogy a héten a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt, és Macedónia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni. Mindennek hatására folyamatosan nő a Görögországban tartózkodó menekültek száma, jelenleg 44 ezren vannak, miközben 31 ezer férőhely van a görögországi menekültszállásokon - tájékoztatott a görög kormány. A görög szigeteken 9 ezren várják, hogy továbbutazhassanak, Athén környékén 11 ezer menedékkérő található, míg a macedón határnál 12 ezren reménykednek továbbra is abban, hogy újra megnyílik előttük a határ és továbbmehetnek Nyugat-Európa felé.
Az embercsempészekkel érkező menekültek uniós határról való visszaküldését szorgalmazza az osztrák kancellár. Nem az embereknek kell kiválasztaniuk, hogy melyik országban akarnak menedéket találni, hanem oda kell őket küldeni, ahol hely van - mondta Werner Faymann, aki szerint az az egyetlen megoldás, ha Németország követi Ausztria példáját, s egy bizonyos létszám után lezárja határait. Eközben Ausztria további 12 ponton vezethet be olyan határellenőrző rendszert, mint a Szlovéniával közös határszakaszon fekvő Spielfeldnél - mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntagnak. Johanna Mikl-Leitner szerint tévedés lenne azt gondolni, hogy tartósan véget ért a tömeges migráció keresztül-kasul Európán, és arra kell számítani, hogy a menekültek a balkáni útvonal lezárása után megpróbálnak áttérni más útvonalakra.
Helyszíni tudósítások szerint nagy a tanácstalanság a menekülők körében, akik azt remélik, hogy a jövő heti EU-csúcs után megnyílnak a határok. Érkeznek azonban információk arról is, hogy már most tömegesen alternatív útvonalakon indulnak el Nyugat-Európa felé. Szakértők szerint így feltehetően Bulgárián át Románia felől közelíthetnek Magyarország felé, hogy innen menjenek nyugatra. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az M1-en azt mondta: még nem tudni, szükség lesz-e kerítésre a magyar-román határon, de ha igen, akkor 10 nap alatt felépülhet. Arról nem beszélt, hogy mindez mire nyújt megoldást, csak a magyar kormány uniós válságkezelési javaslatcsomagjáról ejtett szót, amelyet a hétvégén mutatnak be Brüsszelben.
Az európai integrációt mindenesetre nemcsak az Orbán-kormány feszegeti, de hónapok óta egyre inkább kikezdi a nem nyugvó válsághelyzet is, melynek a szíriai és egyéb háborúk lezárásáig még biztosan nem lesz vége. Márpedig az elvi megállapodás az EU és Törökország között, amely múlt hétfőn született, minderre nem jelent semmiféle megoldást, s noha ezen a hétvégén, az újabb EU-csúcson tovább folytatódnak a tárgyalások, ennek a megegyezésnek is több kerékkötője lehet. Francois Hollande francia államfő például már kizárt bármilyen kompromisszumot Törökországgal az emberi jogok vagy az uniós vízumkönnyítés kérdésében a migrációs válságkezeléséről kötendő megállapodásért cserébe. Az elvi megállapodás ugyanis az emberi jogok kérdésében azóta több bírálatot is kapott, hiszen nemcsak az előző, tavaly novemberi EU-török megállapodást nem tartja be a török fél, de a nyílt autokratikus intézkedések komolyan felvetik az Ankarával való tárgyalások legitimitását is.
